Folia historica 20

I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész

iránt igen nyugodtan vagyok, noha a pénzbeli büntetés hiszem igen nagy lesz, minthogy engem oly gazdagnak vélnek".

18

9 A december 10-én kelt ítéletben, mivel a grófra Haynau bevallása szerint sem lehetett semmi főbenjáró bünt rábizonyítani, valóban az előbbi szempont játszotta a főszerepet. Károlyi három hónapi börtönbüntetését elengedték, de 150 ezer forint sarcot vetettek ki rá.

19

0 A viszonylag enyhe ítéletben persze szerepet játszott apósa, Zichy Károly közbenjárása, sőt rebesgették Leuzendorf hadbíró megvesztegetését is, de ez nem valószínű"

19

1 A kivetett sarc, akkoriban Károlyi kb. egy évi tisztajövedelmének megfelelő összeg, mindenesetre hatalmas volt. Haynau nyilatkozata szerint ,,nem csak a gróf büntetik vele, de mások is. "

l9

2 Károlyi azonban képtelen volt fizetni. Haynau viszont csak feltételhez kötve adott engedményt, azaz részletfizetésért cserébe Károlyinak hozzá kellett járulnia Haynau hadirokkant katonák számára tett alapítványához.

19

3 A gróf így három hónaponként 25 ezer forintjával törlesztette a sarcot, de még így sem nélkülözhette gazdatisztjeinek szolidáris felajánlását, amely szerint 1850. január 12-én lemondtak jogos járandóságaik egy részéről. A kezdeményezés Pák Dienes jószágfelügyelőtől, Rába István főügyésztől és Horváth Dénes számvevőtől eredt. Az elhatározásuk indoklása szerint, noha az úrbéri jövedelmek kiesése a grófnak 130 ezer forintnál magasabb hiányt jelentett, Károlyi másokkal ellentétben mégsem csökkentette a fizetéseket, senkit el nem bocsátott és továbbra is folyósította a nyugdíjakat.

19

4 A szabadságharc bukásával Károlyi György számára is véget ért egy korszak, amelynek elején, a korán árvaságra jutott, zárkózott, melankolikus hajlama miatt nehezen kezdeményező ifjú gróf, szinte természetes módon az erős akaratú Széchenyi, majd Wesselényi hatása alá került. Az ellenzékiséggel párosuló hazafias felelősségtudatot azonban később, politikailag önállósodva is megtartotta. A 40-es években Károlyit egy mérsékelt kompromisszumkereső magatartás jellemezte. Sajátos disszonanciát jelentett ez feleségével kapcsolatban, aki idővel egyre jobban közeledett a radikális ellenzékiekhez, és aki 1849. után, a hatóságok fenyegetései miatt kénytelen volt emigrációba vonulni. Károlyi viszont a deáki példa nyomán közel egy évtizedre a passzív ellenállást választotta, azaz nem volt hajlandó semmiféle állami tisztséget vállalni. Jegyzetek 88 Károlyi csak az 1840. november 16-i közgyűlésen elnököli először. Széchenyi István: Napló. Szerk.: Oltványi Ambrus. Budapest, 1978. 926. p. 89 Az OMGE általános történetére vonatkozóan lásd: Galgóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület története keletkezéséről az 1876-odik évig. In: OMGE emlékkönyve II. füzet. Budapest, 1880. 90 A társaság jellegzetes vállalkozása volt, hogy 1831. június 10-én 8 magánszeméllyel együtt 850 aranyért megvásárolta a Bhurtpore nevű angol telivért, amelyet, miután három pesti lófuttatáson is győzött, bérfedeztetésre használtak, amíg 1839-ben 300 aranyért el nem adtak. A vállalkozás évi 1500-2000 Ft jövedelméből, ill. a 11 részvény hasznából Károlyi két részvény erejéig részesedett. 91 Piszonta Gyula: Gr. Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek megalapítása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1 1 (1904) 1-2; 27. p. (A bizottság tagjai között volt pl.: Széchenyi István, Keglevits László, Teleki Samu, Orczy Lőrinc, Rháday Gedeon, Szentkirályi László stb.) Károlyi később feltehehetően tagja volt az 1843-ban megalakult Jégverés Ellen Kölcsönösen Biztosító Magyar Egyesület választmányának is. Erről tanúskodik, az iratai között található, választmány ülésre szóló meghívó. MOL, Károlyi nemzetségi levéltár (továbbiakban: K) R 414. b. Lad. 8. No. 2. 31