Folia historica 20

I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész

Baják László Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849 II. rész* Károlyi az OMGE elnöke A reformkori iparvédő és -fejlesztő törekvésekkel szemben, amelyek nem tudtak számottevő gazdasági sikert elérni, a mezőgazdasági vállalkozások, az ország agrárjellege miatt kevesebb nehézséggel nagyobb eredményre számíthattak. A magyar mezőgazdaság fejlesztése nem ütközött osztrák birodalmi érdekekkel (pl. radikálisabb politikai törekvésekhez nehezebben lehetett eszközül felhasználni), így a birtokos nemesség könnyen felvállalhatta, sőt az arisztokrácia közéleti szereplésének ideális terepévé vált. A mezőgazdaság fejlesztése természetesen nem helyettesíthette az iparfejlesztést, viszont belföldön ez volt az egyetlen lehetséges forrása az ipar megteremtéséhez szükséges tőkének, feltéve, ha azt megfelelő módon visszaforgatták a gazdaságba. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (röviden OMGE), amely számos agrárjellegű kezdeményezést fogott össze, az árutermelő és polgárosodó birtokos nemesség erősítésével, amely egyelőre a gazdasági fejlődés zálogát jelentette, ennek a folyamatnak volt az egyik legfontosabb reformkori szervezőereje. A vállalkozás kiteljesítésében jelentős szerep jutott Károlyi Györgynek, aki a társaság 1839. március 17-i választmányi ülésén, Széchenyi ösztönzésére a leköszönő bátyja helyett elvállalta az OMGE elnöki tisztét.

8

8 Az OMGE előtörténete az 1827-ben alakult, már említett Pályafuttatási Társaságig, illetve az 1828-ban újjáalakított Lótenyésztő Egyesületig nyúlik vissza, amelynek 23 tagú ideiglenes választmányában már Károlyit is ott találjuk.

8

9 Az egyesület tevékenysége állandóan bővült, így 1829-ben beolvasztotta az Állatmutató Egyesületet, majd 1830. június 11-én felvette az Állattenyésztő Társaság nevet.

9

0 Az 1831. március 13-i választmányi ülésen báró Orczi Lőrinc javaslatára többek között Károlyit is meghívták a választmány tanácskozásaira, mivel korábban tagja volt annak a Pest megyei bizottságnak, amely elé, osztrák mintára egy tüzkármentesítő társasággal egybekötött gazdasági egyesület alapjainak kidolgozását tűzték ki feladatul.

9

1 Az 1832. február 17-i választmányi ülésen vetődött föl egy egyesületi birtok megszerzésének szükségessége és erre a célra Károlyi György 1200 négyszögöl nagyságú Üllői úti majorjának a megvásárlása. Károlyi a majort, amelyet Széchenyi javaslatára utóbb „Közteleknek" neveztek, 36 ezer forintért, azaz annyiért bocsátotta a társaság rendelkezésére, amennyiért korábban maga vásárolta testvéreitől. A vételár hiányzó részének fedezésére 300 darab 60 forint értékű részvényt bocsátottak ki, amelyből 50-et maga Károlyi jegyzett.

9

2 1 8 34-ben sikerült megnyerni támogatóul, illetve tagnak József nádort, aki 1842-ben az egyesület védnökségét is elvállalta, valamit Ferenc Károly és Károly főhercegeket, sőt évi 100 forint erejéig a királyt is, így nem volt akadálya, hogy az 1835. június 8-i közgyűlésen az egyesület tevékenységi körét tovább bővítsék. Az immár Gazdasági Egyesületnek nevezett társaság alapszabálya szerint: „Miután a tagjainak száma is nevezetesen szaporodott, a köz kívánságainak megfelelelve munkálkodása körét a mezei gazdaság többi ágára is kiterjeszteni elhatározá... "

9

3 Ugyanekkor Károlyi Lajost választot* A tanulmány I része megjelent: Folia Historica 18 (1993) 107-122. p. 21