Folia historica 20

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban II. rész

érthetőek úgy a gazdasági vállalkozás, vagyis a kibocsátó, mint a vállalkozásban kockázatot vállaló befektető, vagyis a részvényes felől. A nőalakokban ábrázolt különféle allegóriák gyakran egymás attribútumait is magukhoz vonták. Azonkívül a gazdasági élet újabb emblémái (üllő, kalapács, fogaskerék, stilizált mozdony és gyárépület) jelentek meg az allegóriák mellett a korábbi attribútumokkal együtt. A gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatba hozható allegóriák mellett néhány másik is megjelent - mint pl. a művészeté könyvekkel, íróeszközökkel, vagy a hajnal fáklyás allegóriája de ezek általában konkrétabb illusztrációi művészeti vagy nyomdai vállalkozásoknak, illetve villamossági társaságoknak. Allegóriaként gyakran föltűntek antik istennők is, mint a szárnyas, koszorús Victoria, a sisakos, vértes Paliasz Athéné és Fortuna a bőségszaruval és golyóval. Alakjaikkal a kibocsátók bizonyára a siker, az erő és a szerencse képzeteit igyekeztek felkelteni papírjaikkal kapcsolatban. Az említett allegorikus nőalakok mellett a legtöbbször Hermész (Merkur) alakja került a részvényekre. Hermész - aki már Homérosznál föltűnt Hasznotadó melléknévvel -, az ókor folyamán összeolvadva a római Mercuriussal a legkülönfélébb módon kapcsolódott a gazdagodáshoz. Istene volt a hírhozásnak, a szerzésnek, a tolvaj lásnak a kincslelésnek, az utak őrzésének stb., s végezetül a kereskedelemnek és az üzleti szerencsének is. Attribútumaival - a szárnyas sipkával és saruval, kígyós botjával, pénzeszacskóval - egyetemben alakja divatos lett a reneszánszban, s attól kezdve gyakran ábrázolták képző- és iparművészeti alkotásokon. Néhány jól sikerült ábrázolása századokra lett előképe a különféle épületeken, metszeteken, érmeken és részvényeken megjelenő Hermészeknek. Ezek között talán a legjelentősebb ikonográfiái előkép Giambologna reneszánsz Mercuriusa, amelynek a földről éppen tovaröppenő alakja számos részvényen föltűnik. Az attribútumaikkal és a gazdaság különféle emblémáival (bálák, kincsesládák, kévék, fogaskerek stb.) részvényeken ábrázolt Hermészek és női allegóriák ikonográfiái megfogalmazása szempontjából különösen fontosak az újkori emlékérmek éremképei, ahol az ábrázolás éppoly kötött elrendezést igényelt a korlátozott felület miatt, mint az értékpapírokon.'

1 A XIX. században hasonlóak, illetve azonosak az allegorikus ábrázolások a különféle gazdasági egyesületek oklevelein, emlékérmein,

6 az értékpapírokon és gazdasági épületek relief- vagy szobordíszein. Az építészeti párhuzamok közül itt csak Hermésznek pénzeszacskóval és kaduceusszal álló alakjára utalok (pl. az Újvidéki Takarékpénztár kupoláján),

7 de említhetnék számos fővárosi példát is. A részvénypapírok készítői tehát a különféle allegóriák, antik istenalakok ábrázolásával egy a XIX. században még élő tradícióra támaszkodva igyekeztek tájékoztatni vásárlóikat a papírok természete felől, illetve erősíteni irányukban a bizalmat. A reprezentáció szándéka nyilvánult meg abban is, amikor a kibocsátó cégek elnevezésükben valamely antik isten vagy hérosz nevét szerepeltették. Victoria, Fortuna, Hermész, illetve Merkur nevével minden gazdasági ágazat cégeinél találkozhatunk. Apolló és Paliasz, illetve Minerva neve általában a kultúrával, Atlasz és Herkules neve pedig az iparral kapcsolatban merült fel gyakran. Ritkábban fordult elő Neptun neve, pl. hajózással és fürdővel foglalkozó cégeknél, valamint Juno és Jupiter neve, akik viszont a legkülönfélébb társaságoknál szerepeltek.

8 Az ábrázolásokhoz visszatérve látható, hogy az allegorikus alakok a részvényeken alapvetően az előképeknek megfelelően jelentek meg, de változatos egyedi grafikai megoldásokban.

9 A századfordulóra, a részvénytársaságok nagyarányú megjelenésének korszakára azonban kialakultak olyan standardok, amelyek - a különféle egyedi grafikák mellett - egészen az államosításig éltek. A legjellemzőbb ábrázolásokat az 1-4. számú mellékletek mutatják be. Ezeken kívül még léteztek több kibocsátást is díszítő rajzolatok, mint pl. Hermész álló alakjának az ábrázolása, ahol egyik kezében kaduceuszt tart, másikkal horgonyra támasz kodik, mellette evezőlapát, fogaskerék és gyümölcsök, mögötte ládák, hordók, zsákok. Gyűjteményünkben erre az ábrázolásra szép példa többek között az újvidéki Ipari és Kereskedelmi Takarékpénztár 163