Folia historica 20

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Basics Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum Képtára

Basics Beatrix A Magyar Nemzeti Múzeum Képtára Az 1996-os év millecentenáriumi ünnepségeinek legfontosabb múzeumi eseménye volt a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításainak megnyitása. Érdemes ennek kapcsán visszatekinteni a Múzeum alapítása körüli, illetve az azóta eltelt időkre - milyen kiállításfok) voltak láthatók az épületben, miféle műtárgyak töltötték meg a termeket. Különös aktualitást ad mindennek az államalapítás közelgő ezredik évfordulója, valamint a Múzemalapítás bicentenáriuma A közelmúlt egyik legsikeresebb időszaki kiállítása - a Magyar Nemzeti Galéria Sinkó Katalin és munkatársai által rendezett „Arany érmek, ezüst koszorúk" című tárlata, s ennek katalógusa ugyancsak nagy terjedelemben, jelentőségüknek megfelelően foglalkozott a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításaival.' Széchényi Ferenc könyvtárának felajánlása (1802) után a Nemzeti Múzeum létrehozásának terveit 1807-ben Miller Jakab Ferdinánd készítette el József nádor megbízásából. Az országgyűlés a következő évben alapította meg a Nemzeti Múzeumot, a könyvtárral, mint annak részével. József nádor mindvégig sokat foglalkozott a múzeum ügyeivel; Barabás Miklós által 1846-ban megfestett életnagyságú portréja a róla elnevezett Nemzeti Képcsarnok egyik első darabja lett. De még ezt megelőzően, 1836-ban Pyrker János (1772-1847) egri érsek 190 darabból álló képtárát a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Ez a gyűjtemény vált az első hazai nyilvános képtár alapjává, melyet ugyan csak tíz év múlva , 1846-ban nyitottak meg, már a Nemzeti Múzeum frissen elkészült épületében. Ekkor jelent meg Mátray Gábortól a képtár katalógusa is.

2 A Pollack Mihály féle múzeumépület a korszak európai múzeumaihoz hasonlóan nemcsak műtárgyakat, emlékeket, dokumentumokat szándékozott őrizni, hanem egyben a dicsőség csarnoka kívánt lenni a „nemzeti múlt és jelen nagyjai számára".

3 Ismeretes, hogy a nemzeti pantheon gondolat már a Hild-féle múzeumterveken is szerepelt,

4 majd Pollack épületén hasonlóképpen, s a dokumentumok szerint

3 a régi és kortárs (vagyis 19. századi) hősök, kiemelkedő személyiségek képmásait akarták itt kiállítani. 1845-ben Kubinyi Ágoston indítványozására jön létre a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyesület, s ő, mint a Nemzeti Múzeum első kinevezett igazgatója, adja ki 1868-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának lajstromát.

6 A nemzeti pantheon váltakozva jelentett kép-, illetve szoborcsarnokot, s számos terv és elképzelés látott napvilágot az ábrázolandó személyek névsoráról.

7 1857-ben egy kisebb teremben Habsburg-galériát hoztak létre.

8 A máig is sértetlenül megmaradt reprezentatív Széchényi terem, az Ybl által tervezett faburkolattal és könyvszekrényekkel 1863-ra készült el, de csak két év múlva nyitották meg. 1866-ban az újrarendezett képtár hét csarnoknak nevezett teremből állott, melyek közül az elsőben és az utolsóban volt portrégaléria. Az elsőben kiemelkedő történelmi személyiségek - többek között az alapítók képmásai, míg az utolsóban híres művészek arcképei sorakoztak. A hetvenes-nyolcvanas évek fotói alapján a hagyományos képtár-múzeum termei állnak előttünk: az alul körbefutó dekoratív párkány fölött színes (!) falakon, sűrűn egymás mellett és fölött elhelyezve Függnek a képek. Az egyik legkorábbi, művészről elnevezett terem, az úgynevezett Markó-csarnok volt, ahol a művész 1853-as pesti látogatása után állították ki műveit, Hans Gasser által készített portérszobrával középen.

9 A Zichy-teremben ugyancsak középen, posztamensen elhelyezve állt a névadó művész mellszobra, fő helyen, a Habsburg porték mellett az egyik hatalmas főmű, az „Erzsébet 149