Folia historica 20

II. Közlemények - új szerzemények - Molnár András: Deák Ferenc levelei Dőry Franciskához 1856-1869

Ezért Dőry Mihályné 1824-ben eladta Imre fiának - aki a vásárlást korábban kezdeményezte - és feleségének, Vida Teréziának a zalai birtokokat. Az adósságok egy részére „ráment" a felesége hozománya, másik részüket Imre vállalta magára. Dőry Imre ezután hosszú ideig nem részesülhetett a család tolnai jövedelmeiből, csak a zalai birtokokra támaszkodhatott. (Zalában Bucsán és Szenttamáson kívül Pusztaedericsen, Válickapusztán, Karicsapusztán, Kerettyén, Szentadorjánon és Tófejen voltak még részbirtokai.) A vállalkozás végülis meghaladta az erejét, gazdálkodása 1840-re összeomlott. Az egyik tolnai hitelező tartozása fejében lefoglalta a 690 holdas zombai birtokát. Adóssága olyan nagy volt, hogy kétszeresen meghaladta a zalai birtokok értékét is. Elveszett vagyonát úgy kísérelte meg visszaszerezni, hogy saját elzálogosított birtokát vette bérbe, és bérleti díjként próbálta fizetni a tőketartozás kamatait. A meggondolatlan birtokvásárlás, a hatalmas adósságok és az elzálogosítások miatt megromlott a viszonya a feleségével is, aki hosszú éveken át pereskedett és küszködött azért, hogy saját birtokrészeit különítsék el a férjéétől.

8 Dőry Imre 1824 (a birtokvásárlás) körül költözhetett át feleségével Zalába, ahol - anyagi nehézségei ellenére - hamarosan nagy tekintélyre tett szert. 1826. november 27-én nevezte ki Batthyány Imre gróf főispáni helyettes Zala megye táblabírájává, ami a lehető legnagyobb megyei elismerés volt egy fiatal (mindössze 23 éves!) középbirtokos számára.

9 Érdekes viszont, hogy a Dőry család nemesi levelét sohasem hirdették ki Zalában. A megye nemeseinek 1829-es lajstroma nem vett róla tudomást, és az 1845-ös lajstrom is csupán a kétséges nemesek között említette a Szenttamáson lakó Dőry Imrét.

1

0 Dőry nem csupán a zalai középbirtokosokhoz kötődött rokoni és baráti szálakkal, de kapcsolatban volt a pölöskei birtokszomszéddal, Széchenyi István gróffal is." Dőry, ha nem is tartozott a zalai ellenzék első számú hangadói közé, élénken érdeklődött a közügyek iránt, és rendszeresen látogatta a megyegyűléseket. Politikai szemléletét jellemzi, hogy egyik előfizetője volt Kossuth „Törvényhatósági Tudósítások" című ellenzéki hírlevelének. Tudjuk, hogy 1837-ben ő is többször felszólalt Zalában a „hűtlenségi perek" ellen, sőt még magával Wesselényi Miklóssal is levelezésben állt. Nevét Festetics Leó gróf, főispáni helyettes szintén a megye előkelői között említette egy 1846 novemberében a főkancellárnak írott jelentésében.

1

2 Degré Alajos (a márciusi ifjak egyike) a reformkorban többször is megfordult Zalában. О jegyezte fel Dőry Imréről (barátjának, Csúzy Pálnak elmondása alapján), hogy amikor István főherceg 1847-es országjárása idején Zalaegerszegen az öreg Dőryt meglátta, „egész ihletettséggel atyám-пак szólította". Deák Ferenc erre állítólag nevetve jegyezte meg: „Hát felét mégis megkapta a költői elnevezésből. Dőry olyan alak volt, kit senki egy tekintetre nem hagyott; elégült boldogságot sugárzó arc, szemeiben a jószívűség kifejezésével, hátrafésült ősz haj, egész mellét elborító hófehér szakáll, s e kinézéséért elnevezték atya isten-nek."

1

3 Dőry Imre nem csupán Deák Ferenccel, hanem Csány Lászlóval is közeli barátságban állt, Csánynak még rokona is volt; Csány unokaöccse, Püspöky Grácián (a szabadságharc 47. honvédzászlóaljának híres zászlótartója) Dőry Imre Mária leányát vette el feleségül.

1

4 Ismeretesek Dőry Imre levelei, amelyeket 1848 tavaszán és nyarán írt az akkor már kormánybiztosként tevékenykedő Csány Lászlónak.

1

5 A szabadságharc idején nem csupán veje, Püspöky Grácián, de két fia, az 1826-ban született Pál, és az 1828-ban született János is honvédtisztként harcolt. Pál a 6., Württemberg huszárezredben a századosi rangig jutott el,

16 míg Jánost, aki 1848 júniusában állt be a 7. honvédzászlóalj önkéntesei közé, decemberben nevezték ki ugyanott hadnaggyá.

1

7 A Dőry család nehéz anyagi viszonyainak ismeretében teljesen érthető, hogy miért választotta mindkét fiú a bár kockázatosabb, mégis biztosabb megélhetést kínáló katonáskodást. Dőry Imréhez és fiaihoz képest lányairól, Máriáról, Karolinról, és kiváltképp Deák keresztlányáról, Franciskáról kevés adatot sikerült feltárni. 132