Folia historica 20

II. Közlemények - új szerzemények - Cs. Lengyel Beatrix: Kossuth legkorábbi itáliai fényképei

további kutatásnak Mayall műterme irányában kell I. számú képünk esetében kell haladnia. Ez a kép - bár festett volta nehezíti az összehasonlítást - minden bizonnyal más időpontban és más műteremben készült, mint a másik négy felvétel, bár azoktól egy-két évnél több nem választhatja el. 1860-ban Kossuth ismét járt Itáliában, titokban tárgyalva Cavour gróffal Torinóban, rövid időt töltve ott. 1861-ben, május második felében hagyta el Angliát, s elsőként Milánóba költözött, de röviddel Cavour halála (június 6.) előtt még járt Torinóban, tárgyalni a miniszterelnökkel. Cavour váratlan halála, a londoni bankjegypör elvesztése meglehetősen kedvét szegték az év hátralevő részében. Családi bajok is gyötörték. Egyetlen lánya, Vilma betegsége folyamatosan súlyosbodott. 1862 elején ismét Torinóba utazott, ahol ekkor Ratazzival, Ricasolival és Viktor Emánuel királlyal tárgyalt. 1862. április 22-én, a Genova melletti Nerviben meghalt Vilma lánya. Több forrás is beszámol arról, hogy Kossuth röviddel lánya halálát követően teljesen megőszült.

2

8 A felvételeken - ha azt feltételezzük is, hogy parókát viselt - szakálla és bajusza még nem ősz, szeme viszont igen fáradt, s arcán a ránc az 1859-re datálható, színezett képhez képest elmélyült. Mindezek alapján fel kell tételeznünk, hogy legkorábban 1862. év elején, torinói tárgyalásai idején, vagy esetleg Torinóba költözését követően - miután túljutott az 1862. év gondokkal teli második felén -, 1 863 tavaszán járhatott Henri Le Lieure műtermében.

2'1 Ezt a feltételezést alátámasztja egy ugyan meglehetősen közvetett-bizonyíték is. A Garibaldi emlékkiállításon, a Nemzeti Múzeumban 1932-ben kiállítottak egy fotográfiát, amely a megjelent katalógus szerint 1863-ban készült, s a kiállítás idején Dr. Hampel Gábor tulajdonában volt.

3

0 Mivel a fotográfia pontosan nem azonosítható egyéb leírás hiányában, így a meghatározást ellenőrizni nem tudjuk. Minden esetre figyelemre méltónak tartjuk számon tartását.-'

1 *** Összefoglalóan. Bizonyosan tudjuk, hogy 1859. június 15-én Kossuth fényképezkedett és színezett portrékat rendelt Mayall londoni műtermében. Feltehető, hogy ezek egyike az MNM TF 482/1957. leltári számú színezett térdképe. Bizonyítottnak véljük, hogy a további négy felvétel mindegyike Henri Le Lieure torinói műtermében, 1861. december 25-e után készült. Feltehetően 1862 folyamán, esetleg 1863 tavaszán, amire bizonyítékunk elsősorban a 891/1933. ltsz. kép verzója, másodsorban az olasz szakirodalomban közölt Le Lieure fotográfiák, harmadsorban a Boglioni verzójú képen a Kossuth karján látható Le Lieure felírás, s végül a Kossuth külsejére, szokásaira vonatkozó egykorú források együttese. Jegyzetek 1 Rózsa György: Kossuth Lajos ikonográfiája, in: „... Leborulok a nemzet nagvsága előtt". A Kossuth hagyaték. Szerk.: Körmöczi Katalin. Budapest, 1994. 291-455. p. 2 Ezek teljességre törekvő összegyűjtése igen nagy munkát jelentene, és nem adna új információkat a rekonstrukcióhoz." Továbbá alább: „Valamennyi változat és példány összegyűjtése és feldolgozása fáradtságos és időigényes feladatot jelentene, és az áttekintést beláthatatlan időre kitolná." Rózsa Gy. i. m. 292. p. 3 Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerrotípiái. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1971-1972. Budapest, 1973. 5-61. p. 4 Fejős Imre: Kossuth fényképei. Folia Archaeologica VIII. (1956) 197-203. p. 5 Fejős I. i. m. 200. p.