Folia historica 20

II. Közlemények - új szerzemények - Cennerné Wilhelmb Gizella: Id. gróf Andrássy Gyula ábrázolások

Nem mellőzhetjük Andrássy Gyula szereplését egy másik nagyméretű, festménycsoportképen. Wilhelb Richter „Királyi falkavadászat" c. műve egykor a budai királyi palotát díszítette. Andrássy az udvari ember a királyi pár közelében várakozik a vadászat kezdetére. A több változatban megismételt kompozíció nyilván az udvar és a király közvetlen környezetében élők kívánságainak megfelelően változott az ábrázolt személyek összetételében. Andrássy ikonográfiájában a mű érdekes, reprezentatív társasági színfoltot jelent.

3

8 A nemzetközi szereplés fénye után jöttek a nyugalombavonulás csendes évei, amelyeket azután beárnyékolt Andrássy súlyos betegsége. Hazája nemcsak díszes, méltó temetéssel, hanem halála után rögtön emlékének törvénybe iktatásával is adózott érdemeinek. A törvény megvalósulása az emlékszobor, amely hosszú viták és előkészületek között érett meg. Vita tárgya volt az elhelyezés - az Andrássy út végén a Városligetben, vagy az épülő Országház mellett -, és az ábrázolás koncepciója. Tábornoki ruha, vagy a diplomatát jellemző szalonöltözet? A döntés a konzervatívabb tábornoki lovasképmás javára dőlt el. Véleményünk szerint motiválta Andrássy pályájának csúcspontjára, az 1867-es koronázásra való emléket. Zala György alkotása az Országház mellett került felállításra 1906-ban.

3

9 Eltávolítása és megsemmisítése a második világháborút követő önkény bűne. Andrássy ikonográfiájának vázlatát olvasók talán úgy gondolhatják, a szerző egyedül Andrássy ábrázolásainak sokszínűségében véli a modern államférfi arcképeinek első jelentkezését a hazai művészettörténetben és a történelemben. Hiba lenne részünkről, ha engednénk ennek a benyomásnak, a 19. század korábbi nagy magyar államférfiainak ikonográfiájában már ugyanúgy megtalálhatók ezek a tendenciák. Széchenyi István arcképei között ugyanúgy találunk bel- és külföldi kitűnő mesterek kezétől származó műveket, keletkezésük körülményei, főképpen a külföldieknél azonban merőben mások. A Bécsben sokat tartózkodó arisztokrata természetes igénnyel választott megörökítésére a kitűnő osztrák művészek között. Sokszorosított grafikus portréi kiteljesedő politikai pályájának népszerűségét kísérték. Az ő ábárzolásai között is megjelenik a karikatúra, ami Széchenyi esetében még a konzervatív és a reformer eszmék és tevékenységek harcát kíséri. Halála után mintegy jelképpé lesz és minden történelmi emléklapon ott láthatjuk alakját. Kossuth más társadalmi körből származik, más az életút is. A neves külföldi grafikusok politikai karrierje elején, mint figyelemreméltó személyiséget propagálják a művészet eszközeivel. A szabadságharc alatt és után számtalan külföldi metszet és litográfia jelenik meg róla, mint a függetlenség hőséről, a művek színvonala meglehetősen egyenlőtlen. Az ikonográfiájában is döntő szerepet kap a daguerreotypia és a fénykép. Az utóbbi használja fel népszerűsége hazai ébrentartására, amikor látogatóit, levelezőit rendszeresen megajándékozza képmásával. Alakja gyakran szerepel a demokratikus mozgalmak vezérféfiainak csoportképein. A karikatúra műfajában kevesebbet találkozhatunk személyével, és akkor is némi pátoszt láthatunk ábrázolásán. Az utókor emléklapjainak ugyanolyan állandó szereplője, mint Széchenyi. Deák Ferenc ábrázolásainak karaktere sokban hasonlít Kossuth ikonográfiájához. Színvonalas külföldi grafikus, majd közepes, sőt annál gyöngébb kvalitású alkotások, ahogy a pálya - reformkor és az önkényuralom idején - magával hozza. Jelentőséget kap a fénykép, amit a Deák a maga népszerűségének segítésével jótékony célra használ. Külső habitusa és sajátos kedélye szinte predesztinálja, hogy a kiegyezés előtti élclapok törekvéseit és fáradozásait számtalan szituációban mutassák be az olvasóknak. Ő is olyan történeti jelképpé lesz, mint Széchenyi és Kossuth a századvég zsúfolt kompozíciójú emléklapjain.

4

0 Befejező kitérőnket arra szántuk, hogy összehasonlítva a négy államférfi életútját és működését megkeressük, az államférfi-ikonográfia 19. században kialakult ábrázolási vállfajai hogyan idomultak speciális körülményeikhez. Végső konklúzióként kimondhatjuk, hogy 103