Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

78 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (a továbbiakban: OSzK) Kézirattár, Fol. Hung. 67. fol. 39

r; Udvartartás és számadáskönyvek. I. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Közr.: Radvánszky Béla. Budapest 1888. 64. p.; Megjegyzendő, hogy a zenészek a magyar név ellenére sem tarthatók magyarnak, hiszen a korabeli forrásokban lépten-nyomon találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy külföldi személyeket magyar keresztnévvel említenek. 79 Kv. szk. 1623. 16/XIX. 38, 49, 102, 105, 111, 1 17. p.; Kv. szk. 1624. 16/XXI. 67, 72, 75-76. p. 80 OSzK, Kézirattár, Fol. Hung. 67. fol. 56

v; Radvánszky В.: Bethlen ... i. m. 97. p. 81 Kv. szk. 1625. 16/XXXIV. 102, 104-112, 196, 214. p. 82 Kv. szk. 1626. 17b/VIII. 88, 94, 98, 217. p. 83 De Cossio, Jósé: Közr.: Autobiografias de sodalos siglo XVII. Madrid 1956. Biblioteca de autores espanoles. XC. 382. p. 84 De Cossio, J. i. m. 383-384. p.: „En este baile se formaron las letras del nombre del Principe, que fué perfectamente hecho у celebrado como cosa nunca vista." 85 Történelmi Tár 1881. 197-198. p. 86 Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Kraus. Fontes rerum Austriacarum. Abt. I. Bd. III. Wien 1862. 56. p.; „letzlig als er von enem vberauss vortreffligen Lautenisten Josepho Baglioni so vom Papst zu Rom Urbano octavo Jährling taussendt Duckaten zum besoldung gehabt, gehöret, hat er denselben eben auff gleiche besoldung alls der Bethlen Peter seines bruder Sohn zu Rom gewesen, ruffen lassen weill aber der Fürst mitlerzeit gestorben, selbiger Zuch keinen Vortgang gehabt und hat mir Beschreiben diesses, diesse geschieht Anno 1630 oben gedachter Lautenist Josephus Baglioni mein gutter freundt, ... offt selbst erzehlet hat vnd eben zu Rom"; A Baglionival kapcsolatos epizódot a Bethlen korának kultúrtörténetével foglalkozó munkákban általában tévesen szokták idézni. Arról éppúgy olvashatunk, hogy Baglioni Bethlen udvari lantosa volt, mint ahogy arról, hogy a tervezett alkalmazást a muzsikus halála hiúsította meg. 87 Vö.: D. Culley Thomas

: Jesuits and Music. I. Roma 1970. 166, 323. p.: ,,e si come egli con il suo talento non ordinario nel toccare liuto, e tiorba, о sia lauto tiorbato da gusto grandissimo a chi lo sente"; Hammond, Frederic

: Girolamo Frescobaldi: New Biographical Information. In: Alexander Silbiger ed.: Frescobaldi Studies. Durham 1987. 24—25. p.: Király Péter

: Bethlen Gábor udvarának zeneéletéről. III. Giuseppe Baglioni. Muzsika XXXIV (1991). 1. sz. 26-28. p. 88 Libro di leuto di Gioseppe Antonio Doni. Ms. Perugia, sec. XVII. (Facsimile kiad.) Firenze 1988.; Fabris, Dinko: Andrea Falconieri Napoletano. Un liutista-compositore del seicento. Roma 1987. 93. p.; Fabris, Dinko: Chi era Giuseppe Baglioni liutista della prima metä del Seicento. Bolletino della Societä Italiana del Liuto, Nr. 17 (1995. július) 5-9. p. 89 Kv. szk. 1629. 18a/II. 198, 246, 286-287, 333-335, 374-376, 425^27. p. 90 Kv. szk. 1630. 18a VIII. 68. p. 91 Kv. szk. 1630. 18a VIII. 168. p. 92 Kétségkívül nem helyes Bethlen és Rákóczi korának különbségét Rákóczi szigorú reformátusságával magyarázni, hiszen elődje is azonos vallású volt. Az eltéréseknek más oka lehet. A személyes indítékok éppúgy elképzelhetők, mint a gazdaságiak. 93 Koczirz, Adolf: Österreichische Lautenmusik im XVI. Jh. Wien 1911. (Repr. Graz 1959.) Denkmäler der Tonkunst in Österreich. 37. Jg. XVIII/2. XXXIX.; Gombosi Ottó: Bakfark Bálint élete és művei. Budapest 1935. 13-16. p.; Homolya István: Bakfark. Budapest 59