Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

befogadó közeghez. Ugyanakkor a reformáció első századában nem hagyhatjuk figyelmen kívül e feltörekvő parasztpolgári közösségek szellemi nyitottságát sem. Hiszen a hitújítás képviselői is ebből a körből kerültek ki. A kezdetektől rendelkeztek saját írástudó „értelmiségi" - deák réteggel. Batizi, Szkhárosi Horvát András pályája teljesen a szűkebb tájegységhez kötődik. Kopácsi István egyházi működését elsősorban pataki évei fémjelzik.

12 Bencédi Székely István (fi563) 1538-tól Szikszó, Abaújszántó, Olaszliszka és Gönc között váltogatta lakhelyét. Kátéját a szikszói iskolás gyerekeknek írta. Korabeli kedveltségét mutatja, hogy müve három kiadást ért meg. Krakkóban kinyomtatott Énekeskönyvét ugyaninnen keltezte. A zsoltárokhoz fűzött magyarázatait részben korának és közvetlen környezetének eseményeiből vette. Világtörténetét a közeli Göncön írta. Németi Ferenc tokaji kapitánynak szóló ajánlása szerint (Gönc, 1558. július 20.) művét a magyarul olvasni tudó legszélesebb közönségnek, tehát működési közegének szánta. Azonban széles látókörről tanúságot téve az országos és helyi események (környékbeli török dúlások) mellett tudósít a világban történtekről, többek között említést tesz Amerika felfedezéséről. Történetszemléletét a birodalmak és a világ változását a bűnöket büntető Isten világigazgató hatalmából levezető fentebb említett okfejtés határozza meg.

1

3 Az immáron határozottan a kálvini irányzatot képviselő Károlyi Gáspár (1530 к.—1591) ténykedése a Gönc, Tállya, Vizsoly háromszögben zajlott.

1

4 Témánk szempontjából különösen fontos „Két könyv Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul" című, 1563-ban Debrecenben kinyomtatott müve.

l-'

, A könyv az első igazán átfogó összegzése a birodalmak változásait - ezen belül a Magyarország romlását - kutató vizsgálódásoknak. Károlyi a sorsdöntő kérdésre adott választ a következőkben fogalmazta meg: „ Hogy azért immár az Magyarország is mind az királyokkal egyetembe ilyen nagy szerencsétlenség alatt volt és vagyon, hogy országunkat az törökök elvötték, jó városinkat, várainkat elvötték és elrontották, hogy országunkat szabadon rabolják, hogy immár minden népek közt nevezetesek és útálatosok vagyunk, ez bizony történetből és az szerencse forgásából nincsen, hanem innét vagyon. Mert mint az zsidók ellen, azonképpen miellenünk az Isten fegyverközett fel és vonta reánk az ö kézivét, ő eresztette reánk az ő fegyverét, ö támasztotta reánk az konstantinápolybéli török császárt. Mert miképpen Jeremiás mondja, hogy az Nabukodonozor Isten szolgája az zsidóknak büntetésekre, azonképpen bizony az török császár Isten szolgája, az magyar nemzetségnek büntetésére."'

6 Zombori Hasznos Péter deák idézett sorai szerint a Hegyalja protestáns mezővárosainak történetszemléletébe a 17. századra már teljesen beépültek e gondolatok. A tarcali, tokaji és bodrogkeresztúri protokollumok bevezetőjében Isten világ feletti hatalmának bibliai locusokkal történő bizonyításánál szinte pontról pontra Károlyi érvelését ismerhetjük fel. Zombori és e mezővárosok - oppidumok — betűvetést, olvasást elsajátító lakói előtt minden bizonnyal nem volt ismeretlen Bencédi, de elsősorban Károlyi müve, illetve az általuk képviselt világfelfogás a művelődés ezen szintjén is a közgondolkodás részévé vált.

1

7 Mint a bevezetőben bővebben idézett szövegből egyértelműen kiviláglik, Zombori bibliai idézetekkel alátámasztva (Dániel, Máté) Isten mindenre kiterjedő gondviseléséből indul ki. Ezzel magyarázza a történelmi változásokat, bibliai locusok citálásával cáfolja a humanista történetírói elvet, amely az ókori hagyomány folytatásaként a személyek és szerencse — Károlyi és Zombori szavaival - „történet" szerepét is hangsúlyozta. Véleményük szerint Isten világigazgató hatalmából következik, hogy a világ „megváltoztatására és büntetésére az embereknek bűnökkel indíttatik". Sok nemzetség, így a magyarok siralmas sorsa bizonyítja ezt, ,, kikben az Úristen, nemcsak hatalmát, hanem az bűnök ellen való haragját is megmutatja" érvel Zombori. Ez a logikai rendszer jellemzi a magyarországi reformáció hasonló tárgyú munkáit, az egyik legismertebbet említve Az biro8