Folia historica 19

I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei

Az erődök veretei tehát vitathatatlanul szükségpénzként kezelhetők, bár nyilvánvalóan azok speciális fajtáját testesítik meg. A speciális vonatkozások megvilágítására idézek egy 1795-ből származó meghatozást, ami nem állhat messze az egykorú megítéléstől: „Az illyen Pénzek Obsidionálisoknak vagy vár megszállásakor valóknak neveztetnek. Veretnek pedig, vagy a megszállott város, vagy az azt oltalmazó Hadi Tiszt; vagy leginkább, az Uralkodó Fejedelemnek Neve alatt... Az illy pénzek alávaló Matériákból, Rézből, Ónból, elromlott Algyukból, sőt Kártyákból is készülnek, mellyek kivált eleség szerzésre 's Ka­tonák 'Soldja fizetésére valók." „Különböznek az illyenektől ismét azok a Pénzek, mellyek, vagy Vár megszállása, 's megvétele emlékezetére, vagy az Ország Közönséges Szükségében veretnek, - melly sok­szor alávaló Pénzeknek készítésére kényszerítette a Királyokat, 's Városokat;" 6 A kurucok által blokád alá vett erődítmények szükségpénzeinek kutatásával elég mosto­hán bánt a magyar szakirodalom. Eperjes, Lipótvár és Nagyvárad tekintetében egy-egy önálló cikk született a többé-kevésbé távoli múltban, 7 illetve nagyobb kitekintésű munkák­ban írtak róluk kisebb témaként. 8 Talán azért, mert ezek a veretek manapság éppúgy mint régen, ritkaságnak számítanak, eddig nem került sor részletes felgyűjtésükre és katalogi­zálásukra, ami a további kutatásokhoz természetesen nélkülözhetetlen. Különösen érezhető ez a hiány a századunk második felében megjelent modern, részletes kiadványok is­meretében, hiszen főbb típusaik is csak az Unger katalógusba kerültek bele. 9 Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjteményében található anyagból — ami alighanem a legteljesebbnek nevezhető ebben a témában - összeállítottam egy katalógust, amit a füg­gelékben közlök. A felsorolásba az általam tárgyi anyagban, illetve rajzban nem ismert darabokat is felvettem, amelyekről régebbi katalógusokban adatokat találtam. Ezekkel szem­ben azonban indokolt az óvatosság, mert adataikat nem csak általuk látott érmekről, hanem régebbi jegyzékekből, esetleg más gyűjtők egykorú bemondásaiból is merítették, forrásukat azonban csak ritkán nevezik meg. Emellett leírásaik sokszor elég szűkszavúak ahhoz, hogy sem azonosítani, sem elkülöníteni ne lehessen a biztosan ismert daraboktól. Bár kételyeimet a megfelelő helyen feltüntetem, mégis felsorolom ezeket ott, ahol nem cáfolhatók egyér­telműen, hogy lehetőleg teljes anyaggal dolgozhassak. Mielőtt rátérnék a szükségpénzek helyi, erődönkénti vizsgálatára, foglalkoznom kell egy eddig nem tisztázott kérdéssel, melynek megoldására az egész anyagból lehet csak követ­keztetni. Ez pedig a szükségpénzek értékére, ha úgy tetszik címleteire vonatkozik. Eddig egyetlen szükségpénz fajta értéke volt tisztázott, a tízpolturás lipótvári érméé, ami érték­megjelölését magán hordozza, s így kétségtelennek tekinthető. A többi pénzdarab értékét ed­dig egyáltalán nem firtatták. Úgy tűnhet, hogy ennek megállapítására nincs is esély. Érdemes mégis egy nagyon egyszerű kísérletet tenni; összehasonlítani a korabeli ezüst és rézpénzek átmérőit. Vegyük először sorra a kuruc pénzeket. 1 0 A kurucok által vert ezüstforintos érem (kamarai vagy számítási forint = féltallér) megegyezik a császári féltallér értékével és átmérőjével, 35-36 mm körül mozog. A 1/4 talléros császári ezüstpénz - amit egyébként a kurucok nem vertek - névértékben meg­egyezett a XX polturás rézpénzzel, a XX polturás átmérője azonban nem ezzel, hanem az ezüstforintéval egyezett meg. Az 1/4 talléros 31-32 mm-es átmérője a X polturás rézpén­zének felelt meg, értéke viszont annak kétszerese volt. A X polturás rézpénzzel a XV kraj­cáros volt névértékben összevethető, ennek átmérője viszont már alig volt kisebb mint a 1/4 tallérosé, 29-30 mm. A nagyon ritka, csak próbaveretként kezelhető IV polturás rézpénz névértéke a VI krajcárossal egyezett, s ezeknek átmérője is azonos, 25—27 mm. A kurucok ezüstpolturája s császári vereteknek megfelelően 19-20 mm átmérőjű. Más a helyzet azon­ban a rézpolturákkal, mert ezeknek az átmérője 22 mm körüli. Ennek a méretbeli külön­88

Next

/
Thumbnails
Contents