Folia historica 19

I. Tanulmányok - Bánknti Imre: Néhány gondolat a trencséni csata (1708. augusztus 3.) előzményeiről és következményeiről

Ha mindehhez hozzávesszük az országosan pusztító pestisjárványt, az ellenség egyre nagyobb területre kiterjedő elháríthatatlan aktív tevékenységét, akkor elképzelhetjük, milyen körülmények közt élte át az ország lakossága a már elvesztett háború - a történelem által feleslegessé ítélt - utolsó két és fél évét. Jegyzetek 1 Horváth Mihály, Mikor és miért fosztatott meg a pórosztály szabad költözési jogától s mikor nyerte vissza azt? Athenaeum 1839. I. félév. 42. sz. 691. hasáb. (Horváth Mihály válasza fenti témájú tanulmány tárgyában egy olvasónak.); Idézi más összefüggésben R. Várkonyi Agnes, Gróf Bercsényi Miklós a történetírásban. In: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk: Sz. Jónás Ilona. Budapest 1994. 150. p. 2 Erre a folyamatra: Szekfü Gyula: A politikai történetírás. In: A magyar történetírás új útjai. Szerk.Jlóman Bálint. Budapest. 1931. 397-444., 454. p. R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Budapest 1961. Benne a Szekfü könyve (A száműzött Rákóczi. Budapest 1913.) körül támadt viharos, gyakran botrányos vitáról. 3 Markó Árpád: Rákóczi Ferenc a hadvezér. Budapest 1934. Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Budapest 1925. Uő.: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. I—II. köt. Budapest 1935. (Az Archívum Rákóczianum XI-XII. kötete.) Benne Rákóczi és Károlyi levelezése 1708-1711. - Stb. 4 A Thaly-féle hagyományos szemléletnek és a dogmatikus marxizmus összefonódásának létrejöttére, és a Történelmi Társulat 1949. március 27-diki közgyűlésén hivatalosan is uralkodóvá válására: Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világ-háború között. In: A történelem veszedelmei. írások Európáról és Magyarországról. Budapest 1987. 321-355. p. és uo. 492. s köv. p. Az 1953-ban rendezett történész kongresszuson, amely jelentős teret szentelt a Rákóczi-szabadságharcnak, már ez a szellem dominált. Magyar Történész Kongresszus 1953. június 6-13. Budapest 1954. 60-120. p. Nem véletlen, hogy az újra induló Hadtörténelmi Közlemények bevezető, mintegy ideológiai útmutató cikkét az akkori pártvezetés egyik jelentős személye írta. Lásd: Nógrádi Sándor, A Rákóczi évfordulóra. HK 1954 Új folyam I. évf. 1. sz. 3-14. p. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, mint előzményt: Vágvölgyi Tibor: A Rákóczi-forradalom [sic!] története. Budapest [1946.] Rendkívül gyenge színvonala miatt a Rákóczi-kutatásra teljesen hatástalan volt. 5 Magyarország hadtörténete I. Főszerk. Liptai Ervin. Budapest 1984. Benne 337-399. p. Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc. Szempontjait cikkemben több helyen elfogadtam, ill. figyelembe vettem. 6 Magyarország története tíz kötetben. Benne: Magyarország története 1686-1790. 4/1. köt. Főszerk.: Ember Győzö-Heckenast Gusztáv. Budapest 1989. A Rákóczi szabadságharccal a 111-Х. fejezet foglalkozik, R. Várkonyi Agnes munkája, aki így is lényegesen korrigálta a 70-es években elfoglalt álláspontját. (A mezőgazdasággal és ipari tevékenységgel foglalkozó VII. fejezetet Wellmann Imre és Ileckenast Gusztáv írta.) 7 A királykeresés, amelynek során a szövetkezett rendek terveiben legalább féltucat név merül fel, szintén a szabadságharc azon problémái közé tartozik, amelyek realitását, valószínűségét, valamint diplomáciai, politikai és jogi buktatóit alaposan meg kellene vizsgálni. 77