Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

Báthory Zsigmond mellett a másik erdélyi fejedelem, akinek a szolgálatában nagyobb számban dokumentálhatók olasz muzsikusok, Bethlen Gábor volt (1613-1629). Mai ismere­teink szerint 1622-től lényegében folyamatosan kimutathatók itáliai zenészek az udvarában. Bethlen követe Hatvani István, 1622-ben Velencében hangszereket vett, valamint lantost és hegedüst szerződtetett. Miként a számadásában olvashatjuk: „Benedeknek az lantos­nak adtam kész pénzt, kivel Velenczében adósitól váltotta ki magát... 82 frt. 75 dr.; György­nek az hegedűsnek hasonló módon adtam ... 49 frt. 35 dr.". 7 8 A kolozsvári számadások sze­rint amikor 1623. június 16-18., illetve augusztus 16—18. között Bethlen Kolozsvárott volt, akkor a városi sáfár ellátást adott a fejedelmi „olasz Musicussok[na]k" s ugyanerről olvas­hatunk az 1624. június 19-21. közötti számadásokban is. 7 9 Az Itáliából visszaérkezett erdélyi küldött, Zeller (Seller) Márton, az 1624. december 24­én kelt bevásárlási számadásában felsorolta, hogy négy forintot költött „Paddában muzsi­kusokért való utamban", valamint „Prosperonak az vocalis discantistának salariumában fizettem ... Auros 10", továbbá, hogy egyéb kiadásai is voltak Prosperora. Zeller hozott emellett lant- és hegedűhúrt. 8 0 A kolozsvári számadásokból kiderül, amikor Bethlen 1625 őszén ott járt, akkor Prosperot betegen egy társával együtt hátra kellett hagynia. A fejedelem azonban szigorúan megparancsolta, amíg zenészei meg nem gyógyulnak és el nem indulhat­nak, addig a város gondoskodjék ellátásukról. Ezt a tanács zokszó nélkül teljesítette, sőt, a gyógyulást segítendő a sáfár még egy süveg nádmézet is vásárolt Prosperonak. A szeptember 20-i számadásban már arról olvashatunk, hogy Fejér Márton négy lovas szekerén ,,kappa[n] Prosperus Discantistat" a fejedelem után Váradra vitte. E feljegyzés talán meglepő „kappan" jelzőjéből kiderül, Prospero kasztrált énekes volt. 8 1 Más biztos adatunk pillanat nyilag nincs róla. Figyelemre méltó azonban, hogy az 1626. március 21-24. közötti kolozsvári számadás­ban egyszer „Eö fel[sé]ge olasz musikasinak", másszor viszont „Vrunk enekessinek 01aßok"-nak adott ellátásáról olvashatunk. 8 2 Az énekesek egyike alighanem Prospero le­hetett, hiszen ezt az adatot mindössze fél év választja el az utolsó említésétől. Prospero és a többi olasz valószínűleg részt vett Bethlennek és Brandenburgi Katalinnak alig több, mint egy hónappal korábban Kassán tartott esküvőjén. A következő két év kolozsvári számadáskönyvei hiányoznak. Más forrásból azonban ismert, hogy 1628 januárjában Fogarasba érkezett egy nagy csoport Padovában és Velen­cében leszerződtetett udvari ember, köztük egy spanyol táncmester és muzsikus, Don Diego de Estrada, akinek emlékirata szerint a jövevények között tíz más muzsikus is volt. 83 Estrada beszámolt az erdélyi udvarban 1628 februárjában tartott farsangról is, s utalt külön­féle bajvívó táncokra, amelyek akkoriban Itáliában igen népszerűek voltak, valamint megemlékezett arról is, hogy rendezett „egy tetszetős táncot hat lovaggal és hat hölggyel ... E táncban megformáltuk a fejedelem nevének betűit is, s ez olyan csodálatosképpen sikerült, hogy úgy ünnepelték, mint valamely sosem látott dolgot". 8 4 A forrásokból megállapítható, Bethlen a zenészcsoport érkezése ellenére is igyekezett újabb muzsikusokat szerezni Olaszországból. 1628. március 7-én már azt parancsolta Gyu­lafehérvárról írt levelében az itáliai tanulmányúton járó unokaöccse, Bethlen Péter kísérőinek, hogy „Igen fő muzsikusokat és cavalcatort ha találtok Velencében, vigyetek on­net, iktassátok be". 8 5 E megbízással függ össze az az esemény, amiről egy erdélyi emlék­iratszerző, Georg Kraus számolt be. Szerinte Bethlen Gábor az unokaöccse révén az ud­varába akarta hívni Giuseppe BaglioniX, egy kiváló olasz lantost, aki VIII. Orbán pápát szol­gálta. A terv azonban meghiúsult, mivel Baglioni utazására - Kraus szerint - Bethlen halála miatt nem kerülhetett sor. Krausnak mindezt Baglioni mondta el 1630-ban, amikor az erdélyi mint peregrináló diák Rómában járt. 8 6 A rendelkezésünkre álló dokumentumokból megál­lapítható, hogy Bethlen Péter 1628. augusztus elején járt Rómában, s Kraus beszámolóját 47

Next

/
Thumbnails
Contents