Folia historica 19
I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)
Báthory Zsigmond mellett a másik erdélyi fejedelem, akinek a szolgálatában nagyobb számban dokumentálhatók olasz muzsikusok, Bethlen Gábor volt (1613-1629). Mai ismereteink szerint 1622-től lényegében folyamatosan kimutathatók itáliai zenészek az udvarában. Bethlen követe Hatvani István, 1622-ben Velencében hangszereket vett, valamint lantost és hegedüst szerződtetett. Miként a számadásában olvashatjuk: „Benedeknek az lantosnak adtam kész pénzt, kivel Velenczében adósitól váltotta ki magát... 82 frt. 75 dr.; Györgynek az hegedűsnek hasonló módon adtam ... 49 frt. 35 dr.". 7 8 A kolozsvári számadások szerint amikor 1623. június 16-18., illetve augusztus 16—18. között Bethlen Kolozsvárott volt, akkor a városi sáfár ellátást adott a fejedelmi „olasz Musicussok[na]k" s ugyanerről olvashatunk az 1624. június 19-21. közötti számadásokban is. 7 9 Az Itáliából visszaérkezett erdélyi küldött, Zeller (Seller) Márton, az 1624. december 24én kelt bevásárlási számadásában felsorolta, hogy négy forintot költött „Paddában muzsikusokért való utamban", valamint „Prosperonak az vocalis discantistának salariumában fizettem ... Auros 10", továbbá, hogy egyéb kiadásai is voltak Prosperora. Zeller hozott emellett lant- és hegedűhúrt. 8 0 A kolozsvári számadásokból kiderül, amikor Bethlen 1625 őszén ott járt, akkor Prosperot betegen egy társával együtt hátra kellett hagynia. A fejedelem azonban szigorúan megparancsolta, amíg zenészei meg nem gyógyulnak és el nem indulhatnak, addig a város gondoskodjék ellátásukról. Ezt a tanács zokszó nélkül teljesítette, sőt, a gyógyulást segítendő a sáfár még egy süveg nádmézet is vásárolt Prosperonak. A szeptember 20-i számadásban már arról olvashatunk, hogy Fejér Márton négy lovas szekerén ,,kappa[n] Prosperus Discantistat" a fejedelem után Váradra vitte. E feljegyzés talán meglepő „kappan" jelzőjéből kiderül, Prospero kasztrált énekes volt. 8 1 Más biztos adatunk pillanat nyilag nincs róla. Figyelemre méltó azonban, hogy az 1626. március 21-24. közötti kolozsvári számadásban egyszer „Eö fel[sé]ge olasz musikasinak", másszor viszont „Vrunk enekessinek 01aßok"-nak adott ellátásáról olvashatunk. 8 2 Az énekesek egyike alighanem Prospero lehetett, hiszen ezt az adatot mindössze fél év választja el az utolsó említésétől. Prospero és a többi olasz valószínűleg részt vett Bethlennek és Brandenburgi Katalinnak alig több, mint egy hónappal korábban Kassán tartott esküvőjén. A következő két év kolozsvári számadáskönyvei hiányoznak. Más forrásból azonban ismert, hogy 1628 januárjában Fogarasba érkezett egy nagy csoport Padovában és Velencében leszerződtetett udvari ember, köztük egy spanyol táncmester és muzsikus, Don Diego de Estrada, akinek emlékirata szerint a jövevények között tíz más muzsikus is volt. 83 Estrada beszámolt az erdélyi udvarban 1628 februárjában tartott farsangról is, s utalt különféle bajvívó táncokra, amelyek akkoriban Itáliában igen népszerűek voltak, valamint megemlékezett arról is, hogy rendezett „egy tetszetős táncot hat lovaggal és hat hölggyel ... E táncban megformáltuk a fejedelem nevének betűit is, s ez olyan csodálatosképpen sikerült, hogy úgy ünnepelték, mint valamely sosem látott dolgot". 8 4 A forrásokból megállapítható, Bethlen a zenészcsoport érkezése ellenére is igyekezett újabb muzsikusokat szerezni Olaszországból. 1628. március 7-én már azt parancsolta Gyulafehérvárról írt levelében az itáliai tanulmányúton járó unokaöccse, Bethlen Péter kísérőinek, hogy „Igen fő muzsikusokat és cavalcatort ha találtok Velencében, vigyetek onnet, iktassátok be". 8 5 E megbízással függ össze az az esemény, amiről egy erdélyi emlékiratszerző, Georg Kraus számolt be. Szerinte Bethlen Gábor az unokaöccse révén az udvarába akarta hívni Giuseppe BaglioniX, egy kiváló olasz lantost, aki VIII. Orbán pápát szolgálta. A terv azonban meghiúsult, mivel Baglioni utazására - Kraus szerint - Bethlen halála miatt nem kerülhetett sor. Krausnak mindezt Baglioni mondta el 1630-ban, amikor az erdélyi mint peregrináló diák Rómában járt. 8 6 A rendelkezésünkre álló dokumentumokból megállapítható, hogy Bethlen Péter 1628. augusztus elején járt Rómában, s Kraus beszámolóját 47
