Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

vonatkoztatható az a kolozsvári számadás, amely szerint a város 1590. április 24-én más olasz zenészekkel együtt Hunyadra szállíttatta a „vayda Musikassit, franciscot és teob egyetembe".

3

8 Az udvari muzsikusok később az udinei Giovanbattista Mosto irányítása alá kerültek. Róla Szamosközy azt állította, hogy egy olasz nemes fattyú fia (ez nem igaz), s Gyulafehérváron halt meg és ott temették el a nagy székesegyházban (ez viszont igaz).

39 Mosto udinei zenészcsaládból származott, s Velencében a híres Claudio Merulo tanítványa volt. 1570-től 1573 májusáig szülővárosában, Udinében alkalmazták, majd 1578-1580 között a korszak egyik legjelesebb udvari kapellájában, az Orlando di Lasso vezette müncheni udvari együttesben szolgált. 1580-1589 között Padovában a székesegyház karnagya volt.

4

0 ...Mosto valamikor 1590 körül kerülhetett Erdélybe. Itteni forrásból azonban csak 1593 őszétől ismer adat róla. Noha az 1595 tavaszán Velencében megjelent és Báthory Zsigmondnak ajánlott IIprimo libro de madrigali című művének előszavában azt írta, hogy már jó néhány éve a fejedelmett szolgálttá hűségesen,

4

1 és ez alapján úgy tűnhetett, hogy Mosto lényegében 1595 végéig folyamatosan Erdélyben volt, újabban azonban tisztázódott, hogy 1593 szeptemberétől, amikor is Báthory Zsigmond olasz muzsikusait Erdélybe menekítette, Mosto különböző helyeken járt Európában, s legfeljebb egy rövid látogatásra tértt vissza 1595-ben Gyulafehérvárra. Báthory valamikor 1595 előtt egy gyulafehérvári házatt adományozott muzsikusának,

4

2 s az említett előszóban Mosto leírta azt is, hogy a fejedelem 'huomo della sua camera" címmel tüntette ki. A komponista 1595-ben (ősszel?) elhagytta a gyulafehérvári udvart, s december 9-én ismét felvették a páduai székesegyházba. A következő év tavaszán azonban visszatért Erdélyben maradt családjához. Ekkor, mint Szamosközy beszámolt róla, meghalt s a gyulafehérvári székesegyházban temették el. „Gentil Johannes Georgius Vett 1697-es lejegyezése megőrizte Mosto időközben elpusztult síremlékének feliratát: „Nobili Johanni Baptistae mastro [Mosto] Veneto Serenissimi Transylvaniae Principis Sigismundi Chori Praefecto: Altima marito et Petrus Angelus Musitanus socero dilectissimo Et desideratissimo moerentes re.. .erunt Vixit annos, menses huius Saeculi MDXCVI."

4

3 Mosto azon kevés Magyarországon működött olasz muzsikusok sorába tartozik akitől kompozíciók is fentmaradtak. Az 1589 utáni időszakból több madrigálja ismert, köztük a már említett, Báthory Zsigmondnak ajánlott IIprimo libro hatszólamú darabjai, amelyeknek nagy részét, az előszó szerint Erdélyben komponálta.

4

4 Szamosközy további olaszokat is említ, közöttük a bresciai „Petrus Busti, musicus, Brixianus"-t,

4

5 akinek 1595. január 21-én Gyulafehérvárról keltezett, testvéréhez szóló Descrizzione della Transilvania című írásáról már szó esett. Ebben arról is olvashatunk, hogy az erdélyi udvarban Mosto vezetése alatt sok jó muzsikus szolgált.

4

6 1595. május 8-án a fejedelem egy, a gyulafehérvári olasz utcában lévő házat, amely Mosto háza mellett volt, Bustonak („nobilis Petri Busti Itali, musici nostri") ajándékozott. Az adomány indoklása szerint a zenész már néhány éve a fejedelmet szolgálta művészetével, s továbbra is őt kívánja szolgálni.

4

7 A Szamosközy felsorolásában található „Matthaeus Mantuanus musicus"

4

8 azzal a mantovai Mateo Forestoval azonos, aki 1587-ben - még valamivel Monteverdi mantovai működése előtt - a Gonzaga kapella énekesei között volt. Foresto 1587 után valamikor Erdélybe jött. Egy 1594. június 29-én Regensburgból kelt levelében beszámolt a mantovai hercegnek arról, hogy 1593 őszén a török hadjáratának hírére az erdélyi udvarban lévő külföldi zenészek, közöttük az együttest vezető Mosto is, Krakkóba menekültek. Másokkal 42