Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

túl - hiszen a külföldi muzsikusok a jelek szerint nálunk is jó javadalmazásban részesültek több olasz zenész is kényszerítő körülmények hatására választotta Magyarországot. Ismertek adatok arról, hogy muzsikusok adósságaiktól szabadultak meg az erdélyi szerződés révén, és feltehető, hogy egyesek vallási okok miatt hagyták el hazájukat. A Királyi Magyarország A Felvidéken és Nyugat-Magyarországon található szabad királyi városok (Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Besztercebánya, Lőcse, Késmárk, Bártfa stb.) zenei élete a városi zenészek - orgonista, kántor valamint a toronyzenészek - kezében összpontosult. Fennmaradt iratanyaguk, hangszerleltáraik és más dokumentumok nyomán munkájuk rekonstruálható. Feladatuk a városok zenei igényeinek kielégítése volt: muzsikálás a templomokban, zenélés ünnepélyes alkalmakkor, s a toronyzenészek emellett őrizték a várost. Szükség esetén a toronyból különféle jelzéseket adtak le (időjelzést, tűzre, avagy ellenség érkezésére figyelmeztettek, magasrangú vendéget köszöntöttek stb.). A zenészek az utánpótlást maguk nevelték, fizetést a várostól kaptak, s a szükséges hangszereket is a város vásárolta meg. A nagymértékben német lakosságú nyugat- és felső-magyarországi, és az erdélyi városokban erős német hatás dominált, de a fennmaradt kották között, illetve a 16-17. századi egyházi és iskolai kottajegyzékekben olasz kompozíciókat is találhatunk. (Ezekről később még külön szó lesz.) Az igen sokrétű magyar-olasz kultúrkapcsolatok sorából kiemelendő, hogy nagyszámú hazai diák tanult itáliai egyetemeken, elsősorban is a hozzánk közel eső, velencei fennhatóság alatt lévő és vallási szempontból toleráns Padovában. A híres univerzitás tanulói között Mátyás halálától a 16. század végéig több mint kétszáz magyarországi mutatható ki, s 1552-ben egyszerre tizenkét magyar hallgató is szerepelt az egyetemi anyakönyvben. A külföldi tanulás ténye zenei szempontból azért érdemel figyelmet, mert tudjuk, diákjaink közül többen is felhasználták az itáliai tanulmányút adta lehetőséget arra, hogy megtanuljanak valamilyen hangszeren játszani, elsősorban is a korszak legnépszerűbb hangszerén: a lanton.

6 A Királyi Magyarország területéről ezideig viszonylag kevés olasz vonatkozású zenei adat vált ismertté: 1569-ben Kapornakon egy velencei virginált vettek lajstromba,

7 s a Nádasdyaknál 1567-ben szerepel egy Kelemen nevű olasz lantos. Öt első alkalommal november 14-én Bécsben említik, amikor is a számadás szerint Nádasdy özvegye, Kanizsai Orsolya „olasz kelement kwldi azzonom az Lantért rohontzra", vagyis Batthyány Boldizsárhoz. December 5-én pedig a sáfár azt jegyezte fel, hogy „attam Lantos Kelemennek szolgálatjaba ferenc uram [a gyermek Nádasdy Ferenc, a későbbi „Fekete Bég"] hagasabol ... fl. iiij."

8 1628-ban Batthyányi Ádám olasz hegedű vásárlására kérte édesanyját.

9 Az 1644-es Nádasdy számadás pedig említ olyan muzsikusokat, akik a nevük alapján olaszoknak tűnnek: október 1-én és 15-én „Gabrieli Musico" és ,,H[err] Muntzio Capellen Meister" neve olvasható, december 1-én pedig az új „Capellen Meister Nicoiao Vitori" fizetéséről találunk elszámolást.

1

0 Egy-egy alkalommal a Magyarországra érkezett Habsburg uralkodó vagy más főrangú személyek kíséretében is kimutathatók olasz zenészek. így például 1572 szeptemberében, Rudolf pozsonyi koronázásakor az udvari zenészekhez csatlakozott Károly főherceg gráci orgonistája, a híres Annibale Padovano," és a koronázáson lévő Nádasdy Ferenc számadásai szerint október 4-én „olasz hegedűsök" játszottak neki.

1

2 1619 májusában a Pozsonyi országgyűlésen kimutathatók II. Mátyás olasz zenészei, közöttük Giovanni Priuli kapellmeister valamint énekesek és hangszeresek: Antonio Vigasi, Francesco Cassani, Orazio Sega stb.

1

1 35