Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

Elnöksége. Bupdapest 1981. Makkai László és Bakos József tanulmányai. 17-86. p.; Ladványi Erzsébet: A Comenius-kori sárospataki „schola" végzett diákjai a Hegyalja mindennapi életében. Pedagógiai Szemle 1971. 326-335. p. 12 Horváth J. i. m. passim, különösen 35. s köv. p.; Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Budapest é. n. (1921) 77. s köv. p.; Szűcs Jenő: Sárospatak reformációjának kezdetei. In: A Ráday Gyűjtemény Evkönyve II. Budapest 1982. főleg 16-50. p.; A Sárospataki Református Kollégium i. m. 17-31. p. (Valamennyi hivatkozott mű kitér a főúri pártfogók, ezesetben a Perényiek, reformáció kezdeti szakaszában betöltött szerepére. A „főúri" és „mezővárosi" reformáció problematikájára vö.: Szakály F.: Mezőváros és reformáció i. m. 30. p. valamint 9-32. p. 13 Vö.: Horváth J. i. m. 47-54. p.; Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Budapest 1997. 586. p.; Székely István: Zsoltárkönyv. Krakkó 1548. (Hasonmás kiadás: Bibliotheca Hungarica Antiqua XXVI. Budapest 1991. Szentmártoni Szabó Géza tanulmányával); Székely István: Krónika ez világnak jeles dolgiról. Krakkó 1559. (Hasonmás kiadás: Bibliotheca Hungarica Antiqua III. Budapest 1960. Gerézdi Rábán kísérő tanulmányával); Valamint: Péter Katalin: Az első magyar világkrónikáról és szerzőjéről, Bencédi Székely Istvánról. In: t/o.: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Budapest 1995. (A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai 8.) 66-76. p. 14 Horváth J. i. m. 310. s köv. p.; Zoványi J. : Lexikon i. m. 297. p.; Szabó András: Károlyi Gáspár (1530k.-1591) Budapest 1984. (Tanulmányok és szövegek a régi magyar irodalom történetéből) 15 Károlyi Gáspár: Két Könyv Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul: (melyből megérthetni, mi az oka az Magyaroszágnak is romlásának és fejedelmeknek szerencsétlenségeknek) és micsoda jelenségekből esmerhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon. Debrecen 1563. In: Károlyi Gáspár a gönci prédikátor. Vál., sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta Szabó András. Budapest 1984. 7144. p. (RMNY 192.) 16 Uo. 65-66. p. 17 Vö.: Péter Katalin: Aranykor és romlás a szellemi műveltség állapotaiban. In: Papok és nemesek, i. m. 79-80. p.; Természetesen szerves részét képezték a közgondolkozás magasabb szintjének, a történetírói és toretikus műveknek is, pl. Pataki Füsüs János: Királyoknak tüköré. Bártfa 1629. In: Magyar gondolkodók 17. század. Vál., a szöveget gondozta Tarnóc Márton. Budapest 1979. (Magyar remekírók) 83. p.; Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Budapest 1975. passim. 18 Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól és azokból való megszabadulásnak jó módgyáról mostan újonnan írattatott és sok bölcs embereknek írásokból szereztetett hasznos könyvecske. Sárvár 1602. Sajtó alá rendezte Katona Tamás, az utószót írta Makai László. Budapest 1979. (Bibliotheca Historica) 21, 29, 96, 165. p. * ' 19 Az eddigiekben idézett műveken túl lásd: A magyar irodalom története 1600-ig.'Szerk.: Klaniczay Tibor. Budapest 1964. 501. p. 20 A törököt felekezeti hovatartozástól függetlenül általában Isten büntetésének tekintették. Ezzel a gondolattal kezdte a Szigeti veszedelmet Zrínyi Miklós is. Egymás kölcsönös hibáztatására: Földváry A. i. m. 19-20. p.; Oze S. i. m. passim; Magyari I. i. m. 7-8., 29-32., 177. p.; Pázmány Péter: Egy tudakozó prédikátor nevével íratott öt levél. (1613) Sajtó alá rend., utószót és jegyzeteket írta Bitskey István. Budapest 1984. 11., 18., 24., 23