Folia historica 19

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Sipos Enikő: Egy 16. századi főkötő restaurálásának problémái

A háló módra kötött főkötőket viselték önállóan, vagy fátyollal, koszorúval, kalappal együtt. (3. fotó) Formáját tekintve vagy egy díszes pánthoz dolgozták, mely az arcot fogta körül, vagy egy fejtetőre kerülő, közel tenyérnyi, többnyire varrott csipke rozettához kapcsolták a hálót. Elejének szélét keskeny fonott szegély keretelte. Hátul a macramé szálaiból hurkokat csináltak, ebbe zsinórt húztak amivel a fejen rögzítették. Díszítették selyemből, drótból, bőrből összeállított, vagy aranyozott ezüst lemezből formált virágokkal, flitterekkel, islógokkal is. A hazai ásatásokból eddig előkerült háló főkötők formájukat s készítésmódjukat tekintve azonos típusba tartoznak. Valamennyinél kerek varrott csipke rozettához kapcsolódik a csomózással készült háló. 3. A. Dürer: Ágnes Dürer és egy kölni kislány 1520. Bécs, Albertina A csomózott munkák mint pl. a rece vagy a macramé technikailag a hímzés és a csipke közé sorolhatók. A látvány alapján inkább csipkének látszanak áttört hálós alapjuk miatt, amit csomózással alakítottak ki, s erre az alapra hímezték a mintát. Ez a kettősség az oka annak, hogy az irodalom még ma is hol rececsipkéről hol recehímzésről beszél.

7 Fonalból kötött arany főkötő, vagyis inkább hajkötő az a 16. század végére datálható darab is mely jelen munkánk témája. 1992-ben került elő a szombathelyi Szt. Márton templom kriptájának 16. századi sírjából. (4. fotó) A feltárást 1989-92 között Kiss Gábor és dr. Tóth Endre végezte. A templomkutatás eredményeit egy készülő dokumentációs kötetben készülnek ismertetni. A tárgyat papírdobozba téve kaptam kézhez miután a pártát, koponyát, vendéghajat kiemelték belőle. Ezek eredeti helyzetét csupán a mellékelt fotók mutatták. A tárgy leírása: Aranyozott ezüst szálból készített macramé főkötő. A fejtetőn tenyérnyi varrott csipke rozetta, melyet körben egy hímzett rece és egy valamivel keskenyebb fonott szegély keretez. 233