Folia historica 19
I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás
tatár őket, ..., mert kár őnekik e jó földön lakni. " „Ez a veszedelmes tanács szakasztó félben Magyarországnak a török birodalma alól való felszabadulását, ..., alkalmatosságot ada a magyar nemzetnek, hogy jövendő állapotja és megmaradása felől gondolkodnék ..." - írja a sárospataki krónika. Kállói Fényes István Strassaldo dúlását, a „kegyetlen nép" pusztítását még a törökénél is rosszabbnak tartotta. 10 7 Babocsay Izsák városa közvéleményének adott hangot akkor, amikor a század második felének politikai eseményeit értékelte, II Rákóczi György nagyratörő terveit elítélte. A Habsburg abszolutizmus politikáját törvényellenesnek tartotta. A Wesselényi összeesküvés ballépéseiről is iróniával vegyes józansággal és éleslátással nyilatkozott. Thököly és a kurucok magasztos céljait elismerte: „Istenért, hazájokért hadakozó bujdosó magyarok"-nak nevezte őket, de különösen a kezdeti kuruc mozgalmak sarcoló, raboló és kegyetlenkedő, ,farkas természetű" csapataiban a törökhöz és némethez hasonló ellenséget látott. A Hegyalján állandósuló harcokban, amelyek a békés termelőmunka feltételeit teljesen megszüntették, a váltakozó sikerrel csatározó felek önös érdekeit vélte felismerni. Mindezekből eredeztette szeretett szülőföldje, a Hegyalja hanyatlását. 10 8 A bujdosók és a német katonák kegyetlenségét a tatáréhoz hasonlították. 10 9 A falusi és mezővárosi közvélemény a Tokaji Ferenc-féle felkelést utólag ,,alkalmatlan rebelliónak", „siralmas revolutiónak" tartotta, Babocsay az egzisztenciáját és a belső rendet féltő mezővárosi kisnemes - polgár szemszögéből ítélte meg. 11 0 A pusztulás a Tokaji Ferenc féle felkelés után érte el tetőfokát, a német hadak kvártélyozásával, az adóterhek, a porció óriásira növekedésével és az ellenreformáció erősödő támadásaival. A 16-17. század mezővárosainak mindennapjait a közösségi és egyéni sors szoros összefonódása, közösség és egyén erős egymásrautaltsága jellemezte. Az itt elemzett források bizonyítják, hogy a reformáció által meghatározott tudatvilágukban szerves egységben jelentkeztek hitük és vallásuk, a szűkebb pátria és az ország romlásának kérdései és az őket érintő legfontosabb társadalmi problémák. A prédikátorok, mezővárosi skólamesterek, nótáriusok nemcsak a magyarországi reformációnak a törökről és az országok romlásáról szóló általános gondolatait terjesztették, hanem prédikációikban, műveikben megfogalmazták és értelmezték a kálvini reformáció által átitatott közösségek problémáit is. A közgondolkodásra és tudatformálásra nem merült ki a büntetés, pusztulás és magárahagyatottság reményvesztettségének pesszimizmusában, hanem a csapásokat elviselő, fennmaradásért küzdő közösségeket összetartó lelkierő forrásaivá váltak, a bajban a hit eszközeivel kathartikus feloldozás vigaszát nyújtva. Jegyzetek 1 A mezővárosi reformáció fogalmára vö.: Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest 1995. (Humanizmus és reformáció 23.) 9-32. p. és az ott idézett szakirodalom. 2 Sátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Kazinczy Ferenc Fióklevéltára, (Zmlt) Tarcal mezőváros lt.-a, Tarcal protokolluma, I. köt. (1606-1703) 5-16. p.; Tokaj mv. lt.-a, Tokaj protokolluma (városkönyve), (1606-1628) 3-11. p.; Magyar Országos Levéltár, (OL) R 314. Múzeumi Törzsanyag, Városi iratgyűjtemény, 2. csomó, Bodrogkeresztúr protokolluma (1607-1784) 3 verso-12. recto, Kiadva megjelentek: Németh Gábor: Hegyaljai mezővárosok „törvényei" a XVII-XVIII. századból. Budapest 1990. (Bibliotheca Humanitatis Historica a Museo Nationali Hungarico Digesta - A Magyar 21
