Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

házakból egybegyűjtött seregével 1588 októberében Rákóczi Zsigmond egri kapitány aratott Európa figyelmét is magára vonó győzelmet. Tardi György, minden bizonnyal környékbeli prédikátor még ugyanabban az évben ,,Karácsony havának első hetében" Olaszliszkán históriás énekben verselte meg a nagy eseményt. A csata drámai fordulatokkal teljes, regényes leírása és a magyar vitézek, elsősorban Rákóczi Zsigmond, vitézségének, erkölcsi fölényének érzékeltetésére törekedve Szikszót, mint az igaz hit (reformáció) apostolait adó virágzó települést, némi túlzással a „fölföld anyját" mutatja be, amely ,,Pogányságnak bosszúsága vala: Hogy ezökkel pogánnak nem szolgála ". Nála is fellelhetjük a közismert gondolatmenetet: a pogányoktól elszenvedett sanyargattatás a magyaroknak bűneik miatt Istentől elnyert méltó büntetése, míg a keresztények győzelme Isten szánakozásának jele.

9

0 A hódoltság terjedésének következő nagy hulláma a „tizenötéves háborúhoz" kapcsolódik. Eger elestével (1596) három végvára - Szendrő, Diósgyőr, Ónod - kivételével egész Borsod megye behódolt. A hódoltság a 17. században érte el legnagyobb kiterjedését, Várad eleste (1660) után Zemplént is erősen sújtva. 9

1 A sorsukra hagyott és a kuruc-labanc csatározásoktól is sújtott hegyaljai mezővárosok közül több, ekkor hódolt be a töröknek, vállalva az adózás terhét, annak reményében, hogy így legalább a török zaklatásától megszabadulnak. Ahogy Babocsay írta: Tarcal az 1678-as pusztítás után kényszerült „ újabban való raboltatás és sokféle félelem miatt béhódolni Egerbe Kara-Hasszán Ali bégnek, nem kevés summát importáló esztendőnként való adózással. nem lévén sehol Istenen kívül semmi oltalombéli bizodalom akkori zűrzavaros felháborodva lévő boldogtalan időben. "

9

2 A tolcsvaiak esete jól mutatja, mennyire ez a gyakorlati megfontolás vezette a mezővárosokat az önkéntes behódoláskor. 1680. szeptember 12-én az egri basától nyertek hitlevelet, amelynek értelmében adózás fejében „ bátran csendességben lakhassanak, sőt minden félelem nélkül járhassanak". Nagy jelentőséget tulajdonítva az okmánynak; fontosnak tartották protokollumukba „in paribus" bevezetni. A törökről alkotott véleményüket, azonban nem leplezték, a tugra rajzával föléje írván: „Aly török kutya passa eb levelének párja. "

9

3 Különös emlékként a kutya török és kutyafejű tatár megbélyegző titulus itt is tovább élt a néphagyományban. De már Tardi György említett históriás énekében (1588) ismétlődik az „ebek ", ..Ebek vattok!", ,, az pogány ebekkel" kifejezés. Az 1528. május 8-i szinai csata után a bevonuló Katzianer hadait ünneplő kassaiak .,canis rex"-et kiabáltak Szapolyaira.

9

4 A kutyafejű tatár képi ábrázolása a tiszadorogmai református egyházköség eperjesi ónműves által készített, 17. század utolsó harmadából való ónkannáján is megjelenik. Előképe a Zrínyi Miklós tatár foglyaként közismertté vált rézkarc.

9

5 Visszatérve a tolcsvaiakhoz, az egri hitlevélhez hasonló gonddal másolták be mezővárosi protokollumukba az egri pasától rendelt török földesuraknak járó adójukról szóló levelet, hogy ezáltal is dokumentálják török részre járó szolgáltatásaik mennyiségét.

9

6 A török menlevelek bizonyos védelmet nyújtottak az „egyházi rend" és az iskolákat felkereső diákok számára is. A hódoltság belsejében és peremén élőket egyaránt egyfajta irathalmozási kényszer, szolgáltatásaiknak és kiváltságaiknak mindkét részről való folyamatos és ismételt megújításáról való biztosítása és elismertetése hajtotta.

9

6 Az itteni mezővárosok fennmaradt gazdag levéltáraiból említhetnénk Gönc sorozatban megőrzött iratait vagy Tokajt, amely fontos átkelőhely lévén a katonaság zaklatásának kitéve a hadmozgások állandó útvonalába esett.

9

8 A magára hagyatottság és ebből fakadó választottság gondolata legtisztábban a három hatalmi terület határán fekvő Debrecenben, a „keresztyén respublicában" fogalmazódott meg. Mélius Huszár Gál által 1563-ban kinyomtatott prédikációinak címlapján a város agnus 19