Folia historica 19

II. Közlemények - új szerzemények - Kiss Erika: Arany kereszt és egy reneszánsz lánc részlete a Magyar Nemzeti Múzeum Ötvösgyüjteményében

oldása szempontjából igen közeli párhuzam a Grünes Gewölbe egy rozettás és egy AAmonogramos függője.

2

1 Mások szerint a keresztek alkotóját az V. Albert által foglalkoztatott népes nemzetközi mestergárdában kereshetjük

2

2. Fölmerült többek között a szinte kizárólag az udvarnak dolgozó Hans Reimer neve is.

2

3 A 16. század közepe délnémet ötvösségének páratlan dokumentuma V. Albert bajor herceg felesége, Ausztriai Anna Habsburg főhercegnő ékszereinek képes inventáriuma. Hans Mielich (Muelich) udvari festő műve 1555-re készült el.

2

4 Müvében több keresztről is találunk ábrázolást. Ezek közül a fol. 32.r. bár közeli rokonságot mutat a luganoi kereszttel, a foglalatok ismét a régiesebb, sima, zománc nélküli formát mutatják.

2

5 Közelebb áll a fennmaradt emlékekhez a fol. 34.r. oldalon látható kereszt alakú függő. A 16. század második felének portréin is találkozhatunk evvel az ékszertípussal. Talán nem meglepő, hogy elsősorban a Habsburg ház osztrák ágának, illetve rokonságuk hölgytagjai viselnek a budapestihez, a luganoihoz és az esztergomihoz hasonló kereszt alakú függőket. így ilyen látható (és mindjárt kettő!) I. Ferdinánd leánya, Eleonóra főhercegnő egy 1550-es években készült arcképén.

2

6 Dániai Anna, Szász Ágost feleségén is ilyen keresztet látunk egy ifjabb Lucas Cranach által festett portréján. A kereszt kis méretéről már esett szó. Ha összehasonlítjuk a párhuzamul hozott függőkével, vagy más, hasonló körből származó egyéb függőkkel, látható, hogy azok többnyire 7 cm körüli nagyságúak. Elképzelhető vajon, hogy a budapesti pici ékszer egy gyermeknek készült? Az elképzelést néhány portré megerősíti. Stájer Károly főherceg felesége Bajor Mária, V. Albert bajor herceg leánya volt. Gyermekeik közül kettő arcképén is találkozunk a vizsgált kereszthez hasonlatos darabbal. így Katarina Renea főhercegnő portréján

2

7, illetve a hároméves Mária Krisztiernát ábrázoló egészalakos képen.

2

8 Utóbbin nemcsak a kislány nyakában függ egy kis kereszt, hanem haját is ilyen díszíti. Hampton Court-ban, a királyi lakosztályban függő két, kisgyermekeket ábrázoló festmény egyikén szintén ilyen látható. A képek feliratuk szerint Elisabethát (sic!) és Mária Krisztiernát ábrázolják egy-, illetve hároméves korukban, 1578-ban.

2

9 Mária Krisztierna gyermekkorát nagyszülei müncheni udvarában töltötte.

3

0 Elképzelhető, hogy gyűjteményünk kisméretű keresztjét ott készítették neki, esetleg valamelyik testvérének. Az Esztergomban a kereszttel együtt előkerült lánc töredékének vizsgálata a fenti feltételezést érdekesen egészíti ki. 16. századi, mesterjegyekkel ellátott aranyékszerek csoportja Európa több gyűjteményében is megtalálható. Ezek között vannak ásatásból előkerült, dokumentált darabok, illetve olyanok, melyek a műkereskedelemből kerültek jelenlegi őrzési helyükre, de történetüket a múlt századnál tovább nem lehet visszafelé követni. Az első csoport legjelentősebb együttese a tiroli Hall jezsuita női kolostorából került a bécsi Iparművészeti Múzeumba

3

1, melyek alapján a külföldi szakirodalom az ilyen mesterjegyes műveket általában „Halli típusú"-nak nevezi. Mária Krisztierna 1595-ben ment feleségül az erdélyi fejedelemhez, Báthori Zsigmondhoz, a fejedelem és a császár szövetségét megpecsételve a friggyel. Házassága szerencsétlenül - pápai engedéllyel - válással végződött. Mária Krisztierna 1599-ben hazatért Erdélyből és kegyes életű húgával, Eleonórával, Hallba vonult vissza. A kolostort főúri hölgyek számára alapította I. Ferdinánd leánya, Magdolna főhercegnő 1564-ben. Mária Krisztierna és Eleonóra főhercegnők ékszereik egy részét a kolostornak adományozták, melyeket később oltárdíszekre, két szoborkoronára és egy kehelyre foglaltak. A mesterjegyes ékszerek egytől egyig arany ruhaboglárok, rekeszzománccal és - nem minden esetben - gyönggyel díszítve. 16. század végi, délnémet munkaként tartják őket számon. 158