Folia historica 19

I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei

möcbányán vert Selmecbányái rézpolturákon nem találunk (3/B kép). Persze ez az egybeesés önmagában még nem bizonyíték, mindössze egy járulékos adat. Az azonban bizonyos, hogy a hármas ellenjegyek beütésére csakis Kassán kerülhetett sor. Nagyon is kézenfekvőnek találom ezek után, hogy a kassai szükségpénzeket a díszes pajzs alakú kartusban nagy hármas számjegyet mutató ellenjeggyel megjelölt vörös polturákkal azonosítsuk. Esze, mint erről már szó volt, valamilyen garasra gondolt 1704-ből. Úgy tűnik, hogy egy konkrét rézpénzt értett alatta, de nem lehetetlen az sem, hogy irodalmi adatra gondolt. Ez esetben a hármas számjegy három krajcárt is jelenthet, így garas értéket jelezve a rézpolturákon. Ez azonban nem túlzottan valószínű, hiszen a mindennapi életben, az apró vásárlásokhoz célszerűbb volt a polturás címlet, s a szükségpénz főképp ilyen funkció betöltésére volt hivatva. Az ellenjegyzett rézpolturák használatának egyáltalán nem mondanak ellent Esze levéltári forrásai sem, mivel ott nem szükségpénzek veretéséről, csupán rézpénzek hátrahagyásáról van szó.

58 Más helyen maga Esze is úgy nyilatkozik, hogy kassai szükségpénzekre vonatkozó adatainak értelme „nem elég világos",

5

9 és itt minden valószínűség szerint éppen az előállítás kérdésére gondolt. Ezek az ellenjegyzett vörös polturák egyszerű kizárásos alapon sem készülhettek másutt mint Kassán. A vörös polturák felhasználásának alapfeltétele természetesen az, hogy ezek rendelkezésre álljanak, vagyis csak az elterjedési területükön belül lévő helyek jöhetnek szóba. A hármas ellenjegy a Rákóczi-féle felkelés kitörése után jelenik meg. A kurucok azon kívül, hogy saját rézpénzük is volt 1704 januárjától, különböző már vázolt, illetve a továbbiakban még előkerülő okok miatt bizonyosan nem kívánták felhasználni a vörös polturákat, tehát ellenjegyeket sem vertek rájuk. Körülzárt labanc, vagyis császári helyőrségek közül három olyan akad, ahol szükségpénzek használatáról tudunk és a megfelelő helyen, vagyis az alsó- és felső-magyarországi bányavidékeken találhatók. Ezek: Eperjes, Kassa, és Lipótvár. Eperjesen kétfejű sasos ellenjegyet használtak, tehát nem gondolhatunk rá. Lipótváron a biztosan oda köthető szükségpénzek egyértelműen mutatják, hogy - akárcsak Eperjesen helyben készült vereteiket szakember közreműködése nélkül állították elő. Minthogy a hármas ellenjegyekkel történő ellenjegyzés szakszerűen folyt, egyetlen lehetőség marad, az hogy Kassán készültek. Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy nyitraszucsányi és zólyommócsai leletekben miért nincs ilyen ellenjeggyel rézpoltura. Mindkét lelőhely az egykori Alsó-Magyarországra esik, s így viszonylag távol volt Kassától. Kassa és Eperjes elfoglalása után Rákóczi a hosszú ostromzár alatt a császári katonai parancsnokok által ezen városok számára kibocsátott szükségpénzeket a kassai pénzverőházban beolvasztatta és kuruc rézpénzzé verette át. Különösen tanulságos szempontunkból Kassa város folyamodványa, melyben a kassaiak kérik Rákóczitól, hogy a németek által „rajtuk hagyott" 15 000 Ft ára rézpénz további „cursussát", vagy „a mostani formára" történő átveretését engedélyezze.

6

0 Rákóczi az átveretés mellett döntött és a szükségpénzeket - felveretés kötségeinek levonásával - 10 793 Ft értékű kuruc pénzzé verték át. Mindez már 1705-ben történt. Rákóczi tehát a kassai szükségpénzek esetében is az átveretés mellett döntött, mint ahogy hasonló módon járt el az Eperjes polgári lakosságánál maradt szükségpénzekkel és saját négy ezer Ft értékű rézpénzével is, amit még a szabadságharc előtti bújdosása alatt tettek félre borainak árulásából a kassai kamaránál és Eperjesen a kamarai tisztek. Esze úgy véli, hogy ez utóbbi rézpénzek az 1698-as veretű kassai rézbárcák voltak. Nos, a Selmecbányái rézpolturák és az azokat az 1698-as években kiegészítő kassaiak mind Alsó- mind FelsőMagyarországon vegyesen forogtak. Ez a két fajta veret közti nyilvánvaló mennyiség különbségből és a forgalmukat területi megkötésekkel szabályozó intézkedések hiányából logikusan következik. Emellett a nyitraszucsányi lelet gyakorlati oldalról is bizonyítja.

6

1 Eb102