Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Gerelyes Ibolya: Török viseletek és textilek a 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében

köréjük tekert desztár kendő úgy tűnik, teljesen ismeretlenek voltak a korabeli magyar viseletben. Textilek 1. Aba A legtöbbször fehér, vagy veres színű, többnyire dolmányok és nadrágok készítéséhez használt durva űba-posztő viselete elsősorban az Alföld, illetve az északi peremvidék mezővárosi polgári, illetve paraszti lakosságnak körében vált általánossá. 4' A főúri il­letve nemesi hagyatékokban e textilfajta gyakorlatilag teljesen ismeretein volt. Egyetlen említésével találkoztam; Rimay János 1608-1621. közötti portai vásárlásai során, szá­mos egyéb mellett „egy veres vég abát" is vett. 4 6 Bizonyos azonban, hogy e posztófajta nemcsak a hódolt területen és annak peremén, hanem Erdélyben is ismert volt. Erről tanúskodik Bethlen Gábor 1627. évi limitációja, melyben török, görög és zsidó árusok árui között említve a veres, kék, zöld és sárga aba behozatalát engedélyezi, míg a fehér abáét kifejezetten megtiltja. 4 7 2. Bagazia E többféle szintben előforduló, festett, pamutvászon anyagot forrásaink szerint igen változatos célokra használták. A szó eredeti török jelentésének megfelelően 4 8 bélés­ként, mégpedig kabátok menték 4 9 vagy akár lótakarók 5 0 béléseként, de alsónemű­ként 5 1, paplanként 5 2, sőt zászló és sátor anyagként 5 3 is említik. A szó maga legkoráb­ban 1544-ben, illetve 1549-ben fordul elő, mindkét alkalommal a Nádasdy család okleveleinek anyagában. 5 4 A 16. század második feléből, illletve a 17. század elejéről származó adatok azt mutatják, hogy a hódoltság peremén élő polgári lakosság körében már ekkor ismerték és használták. Érdekes módon az ismert említések mindegyike Kas­sáról származik. 5 5 Almássy István kassai kereskedő 16. század eleji üzleti könyveiben kétféle bagazia is szerepelt; úgymint vékony brusszai bagazia és bagazia. 5 6 Az a nyolc vég bagazia, mely Thury György 1571-ben, Kanizsán hátrahagyott javai között szere­pel 5 7 valószínűleg zsákmány lehetett, s nem bizonyítja a bagaziának a dunántúli magyar nemesség körében való elterjedtségét. Bár elgondolkodtató, hogy Thurzó György Zsu­zsanna leánya lakodalmára 1603-ban Bécsben vett bagaziát. 5 8 Ugyancsak a Thurzók kincstárában találunk bagaziára fűzött, vagy bagaziára „csinált" lószerszámot 5 9 Az adattal egyébként nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen a korabeli szerző is összeté­veszthette a bagazia elnevezést az ugyancsak török eredetű bagaria - bőrszíj - jelentésű szóval. A 17. század első negyedétől kezdve gyakoribbá válnak a bagaziára vonatkozó ada­tok. Bethlen Gábor 1627. évi limitációjában négy féle, különböző minőségű bogaziát említenek. 6 0 Érdekes módon ez az anyagféle a 17. századi nemesi hagyatékokban szinte kizárólag paplanként szerepel 6 1 Ugyanakkor ruhanemüként való felhasználását mutat­ják a 17. századi alföldi és peremvidéki mezővárosi adatok. 6 2 A hódoltság végén, illetve a 18. század elején tömegesen hozzák be görögnek, töröknek nevezett, sokszor valójá­ban keresztény rác kereskedők. 6 3 Valószínűnek tarthatjuk, hogy korábban is az ő köz­vetítésükkel került ez az anyagféle magyar területre. Erre utal, hogy a szó maga nem közvetlenül a török nyelvből, hanem délszláv közvetítéssel került nyelvünkbe. 6 4 3. Bulya E szónak a korabeli magyar nyelvben két jelentése volt. A török varróasszonyok és leányok, az ún. „varróbulyák" a 16. század második felétől igen népszerűek voltak a ma­gyar főúri háztartásokban - Erdélyben és a királyi Magyarországon egyaránt. Bizonyo­78

Next

/
Thumbnails
Contents