Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Gerelyes Ibolya: Török viseletek és textilek a 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében

köréjük tekert desztár kendő úgy tűnik, teljesen ismeretlenek voltak a korabeli magyar viseletben. Textilek 1. Aba A legtöbbször fehér, vagy veres színű, többnyire dolmányok és nadrágok készítéséhez használt durva űba-posztő viselete elsősorban az Alföld, illetve az északi peremvidék mezővárosi polgári, illetve paraszti lakosságnak körében vált általánossá.

4' A főúri illetve nemesi hagyatékokban e textilfajta gyakorlatilag teljesen ismeretein volt. Egyetlen említésével találkoztam; Rimay János 1608-1621. közötti portai vásárlásai során, számos egyéb mellett „egy veres vég abát" is vett.

4

6 Bizonyos azonban, hogy e posztófajta nemcsak a hódolt területen és annak peremén, hanem Erdélyben is ismert volt. Erről tanúskodik Bethlen Gábor 1627. évi limitációja, melyben török, görög és zsidó árusok árui között említve a veres, kék, zöld és sárga aba behozatalát engedélyezi, míg a fehér abáét kifejezetten megtiltja.

4

7 2. Bagazia E többféle szintben előforduló, festett, pamutvászon anyagot forrásaink szerint igen változatos célokra használták. A szó eredeti török jelentésének megfelelően

4

8 bélésként, mégpedig kabátok menték

4

9 vagy akár lótakarók

5

0 béléseként, de alsóneműként

5

1, paplanként

5

2, sőt zászló és sátor anyagként

5

3 is említik. A szó maga legkorábban 1544-ben, illetve 1549-ben fordul elő, mindkét alkalommal a Nádasdy család okleveleinek anyagában.

5

4 A 16. század második feléből, illletve a 17. század elejéről származó adatok azt mutatják, hogy a hódoltság peremén élő polgári lakosság körében már ekkor ismerték és használták. Érdekes módon az ismert említések mindegyike Kassáról származik.

5

5 Almássy István kassai kereskedő 16. század eleji üzleti könyveiben kétféle bagazia is szerepelt; úgymint vékony brusszai bagazia és bagazia.

5

6 Az a nyolc vég bagazia, mely Thury György 1571-ben, Kanizsán hátrahagyott javai között szerepel

5

7 valószínűleg zsákmány lehetett, s nem bizonyítja a bagaziának a dunántúli magyar nemesség körében való elterjedtségét. Bár elgondolkodtató, hogy Thurzó György Zsuzsanna leánya lakodalmára 1603-ban Bécsben vett bagaziát.

5

8 Ugyancsak a Thurzók kincstárában találunk bagaziára fűzött, vagy bagaziára „csinált" lószerszámot

5

9 Az adattal egyébként nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen a korabeli szerző is összetéveszthette a bagazia elnevezést az ugyancsak török eredetű bagaria - bőrszíj - jelentésű szóval. A 17. század első negyedétől kezdve gyakoribbá válnak a bagaziára vonatkozó adatok. Bethlen Gábor 1627. évi limitációjában négy féle, különböző minőségű bogaziát említenek.

6

0 Érdekes módon ez az anyagféle a 17. századi nemesi hagyatékokban szinte kizárólag paplanként szerepel

6

1 Ugyanakkor ruhanemüként való felhasználását mutatják a 17. századi alföldi és peremvidéki mezővárosi adatok.

6

2 A hódoltság végén, illetve a 18. század elején tömegesen hozzák be görögnek, töröknek nevezett, sokszor valójában keresztény rác kereskedők.

6

3 Valószínűnek tarthatjuk, hogy korábban is az ő közvetítésükkel került ez az anyagféle magyar területre. Erre utal, hogy a szó maga nem közvetlenül a török nyelvből, hanem délszláv közvetítéssel került nyelvünkbe.

6

4 3. Bulya E szónak a korabeli magyar nyelvben két jelentése volt. A török varróasszonyok és leányok, az ún. „varróbulyák" a 16. század második felétől igen népszerűek voltak a magyar főúri háztartásokban - Erdélyben és a királyi Magyarországon egyaránt. Bizonyo78