Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Gerelyes Ibolya: Török viseletek és textilek a 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében

térő - és egymással valószínűleg csak nagyon felszínesen keveredő kultúrköhöz való tartozást. A hagyatékok elemzése alapján kirajzolódtak a három részre szakadt ország egyes részei között a török eredetű ruhák és textilféleségek használatában megmutatkozó különbségek is. E különbségek oka két tényezőre vezethető vissza: 1. Erdélyben, illetve a királyi Magyarországon élő főúri családok körében egy közvetlen, sokszor egyenesen Isztambulból érkező török hatás érvénysesült, mely látványosan mutatkozott meg a török luxusáruk, köztük a jó minőségű textilek használatában. A hódolt területen érzékelhető török hatás nem volt ennyire közvetlen. E területen sokkal erősebben érvényesült a Balkán felől hazánkba érkező délszláv népelemek és kereskedőik viseletének és áruinak befolyása, amely természetszerűleg szintén át volt itatva az oszmán-török kultúra hatásával. Feltételezhetjük, hogy egy finomabb, minden részletre kiterjedő elemzés jelentős különbségeket mutatna ki az etnikailag sokszínűvé váló Dél-Dunántúl, illetve a magyarságát gyakorlatilag megőrző Alföld között. 2. Az eltérő országrészek között a török textilfélék használatában megmutatkozó különbség az ott élő lakosság társadalmi összetételével is magyarázható. Míg Erdély, illetve a királyi Magyarország területéről elsősorban főúri és nemesi hagyatékokat elemeztünk, s itt elsősorban luxusárut találtunk, addig a hódolt területen csak paraszti-polgári hagyatékok álltak renedelkezésünkre. Természetes tehát, hogy ez utóbbi területen volt kimutatható az olcsóbb és durvább textíliák - pl. az aba és csuha nagyobb mértékű elterjedése. Az e tanulmányban felvázolt kép mindenképpen további finomításra szorul. A valósághoz jobban közelítő elemzés csak további nagyszámú magyar hagyatéki leltár feldolgozásával válik majd lehetővé. Jegyzetek 1 Takáts Sándor. Rajzok a török világból. I. köt. Budapest 1915. 19-20. p., Bárányné Oberschall Magda: Iparművesség. In: Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest 1944. 368. p., Höllrigl József: Magyar és törökös viseleteformák a 1617. században. In: Magyar Művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. Budapest é.n. III. köt. 357-358. p. 2 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. III. köt. Budapest 1895. 55-77. p. 3 Gervers, Veronika: The Influence of Ottoman Turkish Textiles and Costume in Eastern Europe with particular reference to Hungary. History, Technology and Art. Monograph 4, Royal Ontario Museum 1982. passim, László Emőke: Tfextilmunkák. In: Kolba Judit-László Emőke-Vadászi Erzsébet: Radvánszky Béla és műve a kutatások mai tükrében. Radvánszky B. i. m. 1895. új kiadása. Budapest é.n 314-316. p. 4 Bobrovszky Ida már felhívta erre a kutatás figyelmét. Vö.: Bobrovszky Ida: TürkishHungarian Art relations in Hungary in the 16—

17th century. Acta Históriáé Artium Hung. Tbmus 24 (1978) Fasc. 1-4. 257-260. p. 5 Zenker, Julius, Theodor: Dictionnaire turc-arabe-persan. I. Leipzig 1866. 705. p.; Pakalin, M. Z.: Osmanli Tkrih deyimleri ve terimleri sözlügü. Istanbul 1946. I. köt. 134. p. 6 Szalay László: Erdély és a Porta 1567-1578. Pest 1862. 20. p. 7 Kivétel Bethlen Gábor, akinek 20, és II. Apafi Mihály, akinek 12 török kaftánt írtak össze kincstárában. A fejedelmi kincstárak török kaftánjairól: vö. Radvánszky В. : Magyar családélet... i. m. III. köt. 178. p.; Radvánszky Béla: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest 1888. 254. 256. p.; Vincze Gábor: I. Rákóczi György 82