Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Németh Gábor: Mezővárosi írásbeliség, ingatlanforgalom és szokásjog az abaúji és zempléni mezővárosokban a 16-18. században

ténete (1733-1798) Fejezetek a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok történetéből. Sárospatak 1963. 47-48. p.; Németh G.: Hegyaljai mezővárosok i. m. 161. p.; A kamara szőlőművelésére és bortermelésére: Magyarország története 1526-1686. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes 3/2. köt. Budapest 1985.1351. p.; Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567-1813. Budapest 1990. 49., 111-112. p. 18 A dézsmás és földesúri szolgálatokra lásd főleg: Orosz I. i. m. 5-7., 54-55. p.; A szőlőforgalom után járó jövedelmekre: Makkai László: A robotgazdálkodás kialakulása a sárospataki uradalomban. AGSZ 7(1965) 450-451., 456-457. p.; I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Szerk.: Wittmann Tibor, sajtó alá rend.: Makkai László Budapest 1954. 201. p. 19 TiREL. Sárospatak prot. 1. köt. 4., 288. p. Prot. 2. köt. 136. p. 20 A protokollum értelmezése: Werbőzy I. i. m. 396. p. (III. rész 16. cím: „... in protocollum, seu librum civitatis ..."), TiREL. Sárospatak fentebb is idézett protokollumai („Protocollum Judicis Primarii et Senatus Oppidi Sáros Nagy Patak" Tomus 1. 1579-1754., Töm. 2. 1576-1739., Töm. 3. 1642-1717. Tbm. 4. 1669-1678. (Benne Tblcsva protokollumtöredéke), Tbm. 5. 1685-1786., Tbm. 6.1719-1781. (Örökvallások) stb.; Az írásbeliség 18. századi szakosodására és bürokratizálódására vö.: Bak Borbála: Városi írásbeliség a XVIII. században. In: Magyar Herold Nr. I. Budapest 1984. 294-310. p. 21 BAZmLt. Gönc prot. 1559-1844., Gönc prot. (törvénykönyv) 1658-1817. (Benne az „Ötváros törvénye"). 22 ZmLt. Az egyes mezővárosok levéltáraiban a legkorábbi fennmaradt protokollumok: Tkrcal 1. köt. 1606-1692., 2. köt. 1717-1792., Tokaj 1610-1686., Sátoraljaújhely 1617-1762., Olaszliszka 1657-1749., Tblcsva 1659-1776., Mád 1739-1843.; OL, R 314. Múzeumi törzsanyag, 2. cs. Városi iratgyűjt. Bodrogkeresztúr protokolluma 1607-1784.; Vö.: Németh G.: Hegyaljai mezővárosok i. m. passim (Tárcái, Tokaj, Bodrogkeresztúr). A forrói jobbágyok rendtartása 1601. előtt (Leges Forraini). Közli: Kemény Lajos MGSZ 8(1901) 415-416. p. 23 TiREL. Sárospatak prot. 2. köt. 140. p. 24 Pl. uo. 1. köt. 93. p. (1663: „élő nyelvekkel tőnek illyen vallást" ház eladásakor); OL, R 314. Bodrogkeresztúr prot. 105. recto (1746. máj. 23.: a város régi törvénye és praxisa szerint „élő nyelvével való perennalis fassiót" tettek) stb.; BAZmLt. Gönc prot. („Ötváros törvénye" 1658. számozatlan lapok); Németh G.: Szikszó írásbelisége i. m. 359. p. 25 TiREL. Sárospatak prot. 1. köt. 8. p., 3. köt. 157-159. p., 4. köt. (Tolcsva) 22. p. stb.; Vö.: Román János: A sárospataki szőlőművelés történetének XVI-XVII. századi forrásai a mezővárosi protokollumokban. Sárospatak 1964. és uő.: Források Sárospatak település- és építészettörténetéhez a XVI-XVIII. századi mezővárosi protokollumokban. Sárospatak 1965. passim. 26 TiREL. Zsoldos gyűjt. A I. 50. 1. Tállya, 1589. máj. 27., Szikszói iratok, Szikszó, 1622. ápr. 11.; OL, E 213. 13. dob. Sátoraljaújhely, 1622. jún. 11., R 314. Bodrogkeresztúr, 1611. ápr. 2., 1634. dec. 6.; Mád falukönyv i. m. 147. p.; Tokaj, Tárczal és Tállya hegyaljai mezővárosok törvényei (1613, 1700). MGSZ 7(1900) 406-416. p.; Az Ukkon pohárra vonatkozó szerződés. Közli: Czékus László. Történelmi Tár 1894. 379-381. p. (Tällyai adat 1604-ből); Hegyaljai stat. i. m. AZT 2(1897) 121. p.; IványiB. i. m. 153. p.; Szilágyi Károly: Ukkon-pohár, Tüdomány-pohár. AZT 5(1900) 282-285. p.; Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar Oklevél-Szótár. Budapest 190206. 15. p.; Werbőczy I. i. m. 418. p. 27 TiREL. A I. 50. 1. Tállya, 1589. máj. 27., Sárospatak prot. 1. köt. 132. p. stb. 28 Hegyaljai stat. i. m. AZT 2(1897) 121. p. 66