Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Cs. Lengyel Beatrix: Veress Ferenc Kemény Gábor portréja fotokerámián

tározni a porcelán készítési helyét és idejét. A minta valószínűsíti, hogy Veress festett fehérárut vásárolt, s középen ő csak a képet helyezte el. Ezidőtájt számos porcelángyár kínált fényképészek számára fehérárut, amelyen a fényképnek helyet hagytak. Főként francia és cseh porcelángyárakról rendelkezünk ilyen adatokkal. Kolozsvárott cseh porcelánt és herendi fehérárut lehetett legkönnyebben beszerezni. A tál portréja: Kemény Gábor báró Az állatalakos, virágos keret színei ragyogóan harmonizálnak a középen elhelyezett portré, Veress fényképeire oly jellemző, jellegzetes aranybarna színével. A fényképen Kemény Gábor báró magyar ruhás, jobbra néző, támlás széken ülő, arcát profilból mutató mellképe látható. Keményről több portrét is ismerünk. Közülük a Legújabbkori Történeti Múzeumban őrzött, ugyancsak Veress által készített, egész alakos, magyar ruhás kép a legérdekesebb számunkra, mert a verzón Veress az Erdélyi Múzeum fényképészének titulálja magát, továbbá a kép dedikált, 1866. január 8-i dátummal.

6 Mivel Veresst 1865. augusztusában választották az Erdélyi Múzeum fénképészévé, a felvétel 1865 második felében készülhetett.

7 A tálunkon található portré és a dedikált, datálható kép hasonló korúnak mutatja Keményt, s viseletük is megegyező. Ennek alapján, továbbá annak ismeretében, hogy 1865-ben az utolsó erdélyi országyűlés több képviselőjét fényképezte Veress Kolozsvárott - az országgyűlés helyszínén -, állíthatjuk, hogy a tál fényképének negatívja is feltehetően 1865 november-december hónapjaiban készült Veress kolozsvári műtermében, talán egyidőben az egész alakos felvétellel.

8 Ki volt Kemény Gábor? Ismerkedjünk meg életútjával! Kemény Gábor báró 1830. július 19-én Csombordon (Alsó-Fehér vármegye) született Kemény Dénes báró és Kemény Kata bárónő legidősebb gyermekeként. Édesapja Wesselényi Miklós, Bethlen János mellett az erdélyi ellenzék vezetője volt a reformkorban. Fiát még Dénes báró indította el a nagyenyedi református főiskolára, ahol id. Szász Károly és Zeyk Miklós tanítványa lett. 1849 után Kemény először a Selmecbányái bányászakadémiát látogatta, majd Berlinben és Svájcban eltöltött tanulóév következett. 1852-től, mint legidősebb fiúra, reá háultak a családi birtok gazdasági ügyei. Nevét a közvélemény előtt a nemzeti fejlődésről Eötvös Józseffel, 1860-ban folytatott polémiája tette ismertté.

9 A MTA nagygyűlése, törvénytudományi és történelmi osztályai javaslatára, 1863. január 13-án levelező taggá választotta. 1865-ben, az utolsó erdélyi országgyűlésen, ő is, mint egykoron édesapja, Gyulafehérvár képviselője volt. Később, a pesti parlamentben előbb Gyulafehérvárt, majd Kézdivásárhelyet képviselte. 1867-ben delegáció tag. 1875. március 11.-1878. december 5. között belügyminisztériumi államtitkár. Tisza Kálmán kormányában 1878. december 5-től földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1882. október 12-ig, majd ekkortól 1886. szeptember 19-ig, közmunka és közlekedésügyi miniszter. Miniszterként jelentékeny mértékben támogatta a különféle ipari és mezőgazdasági bemutatókat, kiállításokat, nem egy esetben személyes pártfogásával segítve megvalósulásukat. Jelentős szerepe volt az 1879-es székesfehérvári, s az 1885-ös budapesti országos kiállítás létrejöttében. Minisztersége idején alapították meg a vincellér- és kertésziskolát és a vegykísérleti állomást. Számos jótékony és közhasznú egyesület és tudományos társaság tagja volt, amelyekben tevékenysége nem szorult kizárólag reprezentálásra. A Magyar Történelmi Társulat 1877-ben másodelnökké, majd 1887-ben elnökévé választotta. A MTA-nak 1886-tól tiszteleti tagja volt. Egyházában, az erdélyi helv. ref. egyházkerületben, 1872-től a főtanács egyik elnökeként illetve főgondnokként dolgozott. Több belföldi és külföldi kitüntetést kapott, többek közt 1881-ben az I. osztályú vaskoronarendet, 1882-ben pedig I. Ferenc József valóságos bel275