Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Sipos Enikő: A Szt. László palást metamorphozisa

Csak azokat a darabokat kezelték külön, amelyeket a különféle javításoknál amúgyis elmozdítottak eredeti helyükről. A selyem hiányainál kilátszó bélés hatalmas világoskék foltjai esztétikailag igen za­varóan hatottak. Ezért a konzerválás során a selyem és a bélés közé sötétkékre festett pamut ún. alátámasztó anyagot tettek. Az alátámasztó anyagnak nem csupán esztétikai szerepe van, hanem a műtárgy meggyengült anyagának megerősítésére is szolgál. A kö­vetkező lépésben az egész felületet színoldaláról egy igen vékony, teljesen átlátszó se­lyemmel, „crepelinnel" fedték be. A három szövetréteget - az alátámasztó pamut, fö­lötte a bizánci selyem, afölött pedig a crepelin - nagy laza öltésekkel egymáshoz varrták. Ily módon stabilizálták a bizánci selyem maradványait. Végül visszavarrták a 71-ben áthelyezett aranyszövet szegélyeket is. A konzerválási munka eredményeképpen a tárgyat, ha nem is eredeti szépségében, de mindnyájunk számára élvezhető formában mutathatjuk be. A zágrábi palásttal kapcsolatos kutatásokat ezzel még nem tekinthetjük befejezett­nek. Bár sok kérdés tisztázódott, maradtak megoldatlan problémák. Tüdjuk, hogy Szent László a kolostorokat, székesegyházakat adományokkal tá­mogatta. A megkezdett templomépítkezéseket befejezte, új kolostorokat, székes­egyházakat alapított, hogy csak Somogyvárt, Kalocsát, Nagyváradot említsük. Palástját elvileg bármelyik alapítványnak odaadhatta. Tehát - noha a palást kora megfelel Szent László korának - eredete tisztázatlan marad, s így nem tudhatjuk azt sem, hogy a palást hogyan került Károly Róberthez. Kérdéses az is, hogy pontosan mikor vált miseruhá­ból ereklyévé, vagyis mikor emelték ki a paramentumok közül. Csak az bizonyos, hogy a Ladislai Regis felirattöredék akkor kerül rá, mikor már ereklyeként tisztelték. Jegyzetek 1 Kovács Éva művészettörténész szíves szóbeli közlése 2 Fluty-Lemberg, Mechtild: Bell-Shaped Chasuble of St. Ladislaus of Hungary. Textile­Conservation and Research Bern 1988. (Abegg-Stiftung) 176-182. p. 3 Czobor Béla: A zágrábi dóm Szt. László miseruhája. In: Magyarország történeti em­lékei az 1896. évi Ezeréves Országos Kiállításon. Budapest 1896. 59^60. p.; A palást­ról részletes leírást ad még Henszlmann Imre az Archaeológiai Értesítő X. köt. (1876) 162-171. p., valamint: Riznica zagrebacke katedrale. Zagreb 1982. 129. p. cí­mű katalógus. 4 A szövetek és fonalak technikai vizsgálatait, az átalakításokkal kapcsolatos rekonst­rukciókat Flury-Lemberg asszony végezte el a tárgy restaurálása során. Ezekről rész­letes adatok találhatók: Flury-Lemberg, i. m. ... III. rész. Technical Catalogue. Cat. 87. 5 Kovács Éva művészettörténész, akinek értékes tanácsaiért, segítségéért ezúton sze­retnék köszönetet mondani. Sipos, Enikő: The metamorphosis of King Ladislas' mantle For the eighthundredth anniversary of the canonization of King László (Ladislas) I. of the House of Árpád, an exhibition opened in the Hungarian National Museum. The most attractive object displayed, the chasuble of Zagreb, made from the cloak of King 263

Next

/
Thumbnails
Contents