Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Gát Eszter: „Karika Réz kompassus" A Magyar Nemzeti Múzeum gyűrű napórái

Sárgaréz, kétgyűrűs, ekvatoriális, hordozható napóra, díszítés nélküli, egyszerű darab. Évszám és készítői jel nélkül. A véséseket kék pasztával színezték. A deklinációs lemezen a hónapnevek kezdőbetűje és a heteket jelölő osztás. Az óragyűrű peremén római számok, belső részén a fél és negyedórákat jelölő osztás. A meridiángyűrű a 46°47° szélességi körön fekvő erdélyi városok neve és a hozzájuk tartozó földrajzi szélesség (Kolozsvárt kivéve hibás) fok- és percjelzései; SIBINII 46 MIN 17; UDVARHELY 47; CSIK 47; HÁROMSZÉK 46 MIN 40; CLAUDIOPOLIS 46 MIN 53 [?]. A függesztő karika fokonként állítható, beosztása 10°-tól 80°-ig terjed, annak ellenére, hogy készítője elsősorban erdélyi használatra szánta. Korábbi előkép alapján készített, erdélyi munkának véljük. Jegyzetek 1 Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. (1788) Reprint a Tevan kiadás alapján. Békéscsaba 1978. 37-38 p. 2 Éry István: „Gyűrű alakú napórák" c. cikkében részletesen ismerteti a magyarországi leleteket. In: Folia Archaeologica, Budapest 1957. 209-217 p. Azóta az egri várásatásból is került elő egy ezüstözött azimut gyűrű. 3 Analógiák képét és leírását közli: Bucic, Vesna: Zbirka soncnih ur v Narodnem muzeju. In: SITULA Razprave Narodnega Muzeja v Ljubljani. Dissertationes Musei Nationalis Labacensis. 14/15. Ljubljana 1974. 384 p.; Természetesen számos más gyűjtemény is rendelkezik hasonló darabokkal; pl.: Sundials and related Instrumrents. The Whipple Museum of the History of Science. Cambridge 1988 (oldalszámozás nélkül). Katalógusszám: 266-178. 4 Bucic, V: I. m. 384 p. 5 Drágffy Sándor, érsekvadkerti földbirtokos szabadalma. A 92 224 sorszámot viselő szabadalom 1930. évi május l-jén egy rajzmelléklettel nyomtatásban is megjelent (Budapest 1930). Karlovits Károly szíves közlése. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött darab gyártási száma alapján sorozatgyártásra következtethetünk. 6 Ennél a napóratípusnál a felfüggesztésre szolgáló gyűrűtől jobbra és balra két lyukat fúrtak. Rajzát a 16. század első felében többször közlik. Ery, i. m. 210. p. Hasonló napórát őriz 1701-ből a ljubljanai Nemzeti Múzeum. Anyaga sárgaréz, átmérője 45 mm, szélessége 15 mm. A téli hónapokban használandó lyuk-gnomont „W" a nyári hónapokét „S" betű jelöli. Leltári száma: NM.3059. In: Bucic, V: Ure Skozi Stoletja, Ljubljana 1990. 56. p. A prágai Technikatörténeti Múzeum hasonló gyűrűnapóráját 1700-ban készítették. Átmérője 63 mm, ltsz.: 29.028. In: Horsky, ZdenekSkopová, Otilie: Astronomy Gnomonics. Prága 1968, 55. p. 7 Három gyűrűből készített műszert őriz a drezdai óragyűjtemény. A harmadik gyűrű, az ún. diopter gyűrű: ez a műszer a nap deklinációjának a mérésére is alkalmas volt. Dr. Körber, Hans-Günther: Zur Geschichte der Konstruktion von Sonnenuhren und Kompassen des 16. bis 18. Jahrhunderts. In: Veröffentlichungen des Staatlichen Mathematisch Physikalischen Salons. Bd.. 3. Berlin 1965, 126, 137,159. p. 8 Pannonhalmi Főapátság Könyvtára. Frölich, Erasmus: Scripta diversa. (Költemények, kivonatok, tanári jegyzetek.) 1758 előtt. 161-162 p. Jelzete: 118.H.3. Itt mondok köszönetet a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárának, hogy az anyagot a rendelkezésemre bocsátotta, és hozzájárult a kézirat publikálásához! Sectio prima gUS ^us 252