Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Gát Eszter: „Karika Réz kompassus" A Magyar Nemzeti Múzeum gyűrű napórái

amekkora a nap eltérése azon a napon. A tengelyen felvett pontnak az árnyéka is ugyanazt az eltérést tartva az ekvinokciálisra esik, amikor pedig ez egy együttállásba, compositio esik, egyáltalán nem csodálható, és természetes hogy egybevágó. Univerzális gyűrűnapórák készültek ujjra húzható gyűrűméretben

1

1 is, de ezek inkább ékszereknek, mint valódi napóráknak tekintendők. A zsebben hordozható napórák átlagos mérete 7-12 cm. A 12-15 cm átmérőjű napórák már 5 perc pontosságú leolvasást tettek lehetővé, de készültek ennél jóval nagyobb, kb. 30 cm átmérőjű napórák is.

1

2 Az óra pontosságát azonban meghatározta a földrajzi szélességi fok precíz beállítása: 1 fok hiba kb. negyedóra eltérést okozhatott. Az univerzális utazó napórákra vésett városnevek alapján esetenként következtetni lehet arra, hogy mely területre szánták, illetve az ún. szabad méretek alapján, hogy hol készítették őket. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött darabok főként az Osztrák Birodalom kisebb-nagyobb régióiban szolgáltak, egy részük itt is készült. A napórák a 18. század végéig fontos időpont-meghatározó műszerek voltak; a toronyórákra is ügyelő toronyőrök, órakiáltók, papok, tanítók, harangozók, utazók stb. nélkülözhetetlen eszköze. A 19. század első évtizedeiben az olcsóbb „kerekes órák" megjelenésével

1

3 a napórát többnyire már csak a mechanikus órák beszabályozásához használták.

1

4 A század közepén az óragyártás területén jelentős technológiai váltás történt, s nagy tömegben készültek az olcsóbb, viszonylag pontos, kerekes órák is. A vasúti közlekedés és a villamos távíró rohamos terjedésével egyre több nehézséget jelentett, hogy minden egyes település a maga helyi napidejét mérte. Az így keletkező zavarokat a nagyobb területekre érvényes, ún. zónaidők

1

5 bevezetésével hidalták át. A nap helyi idejét mutató napórák a pontosság igényének növekedésével a mindennapi életben háttérbe szorultak, haszontalan holmivá váltak. A Magyar Nemzeti Múzeum egyszerű és univerzális gyűrűnapóráinak katalógusa Azimut gyűrű-zsebnapóra Ltsz.: 1877.119.v.b. Átm.: 37 mm, szélesség: 9 mm, vastagság: 1 mm. Készítés ideje: 17. század, készítés helye: Magyarország [?]. Azimut zsebnapóra, keskeny sárgaréz lemezből szegecselt; a lemezt a fül kapcsolja össze. Függesztő karikája rögzített; elfordítható lyuk-gnomon gyűrűvel. A függesztő karika mellett beütött szélességi kör jelzés: 47 GR[adus]. A gyűrű belső palástjára szegecselt íves rézlemezen a délelőtti és a délutáni órákat jelölő számokat vésték. Származása: Szalay Ágoston gyűjteménye. Fegyverzetrészletek és kézi eszközök (b.) 52 tétele: „napóra karika sárgarézből". Analógiája a nagyvázsonyi várásatásból került elő. Azimut gyűrű-zsebnapóra Ltsz.: 1873.141.23. Átm.: 52 mm, szélesség: 17 mm, vastagság: 3,5 mm. Készítés ideje: 1717, készítés helye: Augsburg [?] Azimut gyűrű-zsebnapóra, univerzális. Sárgarézből, fokskála mentén öt fokonként állítható, függesztő karikával, elfordítható lyuk-gnomon gyűrűvel. Jelzése: 1717 S P F[ecit]. A gyűrű külső palástján a hónapok betűjelzéses rövidítése, a belsőn az egyes hónapoknak megfelelő dátumvonalak mentén órajelzések. 240