Folia historica 18
II. Forrásközlések - új szerzemények - Kiss Erika-Őze Sándor: A Nemzeti Casino serleglakomái
Történelmünk folyamán bukott forradalmaink, szabadságharcaink érvrendszereinek nem mindig maradt idejük ütközni, kiegyenlítődni; nagyobb tömegek ezek artikulált kifejeződéseit nem nagyon ismerhették meg. Ezért egyfajta mítosz épül köréjük, ahol a későbbiek folyamán a kor követelményei formálták, torzították az egykor megtörténtet és a cselekvő személyiséget. Az egyes személyek beléjük vetített fogalmak applikációjaként jelentek meg. Széchenyi István személyisége a kultuszban elvértelenedett, alkotó elemeire hullott szét. Az utódok a megújult nemzeteszme és a modernizáció megindítóját, megalapozóját látták benne. Ábrázolásának ikonográfiája is ehhez igazodott: Szent István és Árpád alakja mellett a haza nemtőjeként jelent meg. 3 5 A különböző társadalmi csoportok megkérdőjelezhetetlen kiindulópontul, hivatkozási alapul használták politikai legitimációjukhoz. Ezt példázza az az eset, hogy az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör is létrehozta a Nemzeti Kaszinó serlege mintájára a maga serlegét és megrendezte saját serleg-lakomáját. A kor újságírója, mint méltatlant utasította el a Széchenyi-hagyaték fölötti rivalizálást, mivel szerinte egyik csoport sem ér fel az elődig. Kívánatosabbnak tartaná, ha a mágnások Szapolyai-serleget, a lipótvárosi polgárok pedig Wahrmann Mór-serleget készíttetnének vak képviselőjük tiszteletére. 3 6 A Nemzeti Kaszinó a második világháború után megszűnt, serleglakomát sem tartottak többet, nem is tarthattak, mert a billikom a háború alatt elkallódott. A nyolcvan év emléklakomái, az ezeken elhangzott beszédek magát a Széchenyi-kultuszt, és visszafogott, mértéktartó, konzervatív hangnemük ellenére koruk tudatállapotát reprezentálják. Jegyzetek 1 Apponyi György: Széchenyi István emlékbeszéd a Nemzeti Casino 1944. évi január hó 30-i közgyűlésén. Budapest 1944. Ez és a további hivatkozott töredékek a Magyar Hidományos Akadémia Kézirattár Széchenyi gyűjteményében találhatók, ezeknél csak az évszámot közöljük a jegyzetben. 2 MTAK Magyar Tüdományos Akadémia Kézirattára (a továbbiakban: MTAK) 163/85. A végrendelet egyes részeinek kiadása: Gróf Széchenyi István végrendeletének némely pontjai. Jegyzetekkel közrebocsátja Török János. Pest 1860. 3 MTAK, 163/86; Török J. i. m. 4 Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban (Les intellectuels au Moyen Age) Budapest 1979. 113. sk. p. 5 Az öt alkotórészből (rumból és - elsősorban indiai - fűszerekből) álló forró italt jellegzetes, nagyméretű lábakon álló edényben főzik, melegítik, tálalják. A ma is használt puncs-készletnél nagy edény mellett kis füles, bögreszerű csészéket és merőkanalat találunk. Ebben a formájában a XVII. század utolsó harmadában jelenik meg Angliában. 6 Példákat 1.: Marks of Achievement - Four Centuries of American Presentation Silver. Kiállítási katalógus. The Museum of Fine Arts, Houston 1987. Kat. No. 70, 71, 145. p. 7 Még olyan esetekben is emléklapokkal, ékszerekkel emlékeznek, ha „közösségi" halottakról van szó. Ismertek például - nem is egy példányban - az angol királyi család elhunyt tagjaira, Bonaparte Napoleonra emlékező ékszerek. A szokás Angliából indulva terjed el a XVIII. század végén. A téma összefoglalása: Bury, Shirley: Sentimental Jewellery. London 1985. 233
