Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - T. Németh Annamária: Az Andrássy asztali kút

T Németh Annamária: Az Andrássy asztali kút A Magyar Nemzeti Múzeum 1991-ben nagyértékű ötvösművet vásárolt egy németországi műkereskedőtől.

1 A tartalmában jellegzetes, formai megoldásában azonban csaknem egyedülálló darab, nem volt ismeretlen a szakemberek előtt. 1861-ben gróf Andrássy Manó az Archaeológiai Közlemények II. évfolyamában „Kiadatlan magyar érmek és pecsétgyűrűk saját gyűjteményéből" címmel kezdi megjelentetni a család illetve saját maga által gyűjtött műkincsek publikációit.

2 A következő híradás 1902-ből való, amikor néhány más tárgy között rajzos illusztrációval először jelent meg a fenti ötvösmű.

3 Ezután hosszú évtizedekig csend van a kincstár körül, majd 1930-ban Mihalik Sándor - aki ifjú kora óta az ötvösség kutatója volt - készíti el gróf Andrássy Manó fiának, Gézának megbízásából a kincstár leltárát.

4 А II. világháborút a gyűjtemény illetve annak egy része, Krasznahorka-Váralján vészeli át és onnan bizonytalan időpontban nyugatra kerül. A 60-as évektől kezdve, rendszeresen bukkannak fel, többnyire svájci aukciós katalógusokban, a kincstár darabjai.

5 így kerül sor 1985-ben a Sotheby's genfi fiókjánál a nevezett ötvösmű árverezésére.

6 Nem sokáig van új tulajdonosánál, aki a különleges műtárgyak müncheni kiállításán is bemutatja.

7 A tárgy történetében a következő láncszem a frankfurti műkereskedő, majd a remélhetőleg végállomás, a múzeum ötvösgyűjteménye. E rövid történeti áttekintés után vizsgáljuk meg közelebbről a darabot. A részben aranyozott ezüstből készült ötvösmű kétféle tárgycsoport jellegzetességeit viseli magán, mégpedig a 15-16. századi vármodellekkel díszített edények és a 17. századi un. „tréfás edények" sajátosságait. Az előbbiek sok esetben - így a mi darabunk is - konkrét építményeket ábrázolnak. Barbara Schock-Werner véleménye szerint,

8 ezek a várakkal díszített poharak többnyire patríciusok tulajdonában voltak - természetesen a modellek eredetijével együtt - s ezek birtoklása dokumentálta a patríciiátus törekvéseit a nemességgel való egyenrangúság elérésére. Ennek érdekében igyekeznek őseiket minél régibb időkig visszavezetni. A mi darabunknál valószínűleg nem erről van szó. Krasznahorka 1585 óta az Andrássy-család ősi fészke. A korábban erdélyi székely família Péter nevű tagja 1575-ben Erdélyből kimenekülvén - ahol mint száműzöttnek birtokai elkoboztattak - császári szolgálatba állt és lett Krasznahorka várának kapitánya, majd birtokosa. Ötödízigleni leszármazottja Ferenc (1698-1789), kinek felesége gróf Keresztes Katalin.

9 Életben maradt leszármazottjuk híján a család ma is meglévő ága Ferenc testvérétől Józseftől ered. A vár utolsó lakója 1700 vége felé az ő apjuk Andrássy István és felesége Serédi Zsófia volt, akitől a családi kincstárban két kis ezüst csupor maradt fenn, nevével és címerével díszítve.

1

0 1737-ben Andrássy Ferenc volt a majoresco. 1738-ból egy ugyancsak sajátos edény maradt tőle. Az Iparművészeti Múzeum 1906-ban vásárolt egy tojás alakú köszörült üveg palackot, amelynek aranyozott ezüst montírozása és talpa a következő vésett feliratot viseli: „Andrási Ferenc Csináltatta 1738."

1

1 A palmettalevélsorral szegélyezett talp és szájperem, valamint a derékon körülfutó őv és négy tartópánt a 17. századi kókuszdió serlegek montírozására emlékeztet. A csiszolt üveg edények használata a 18. században már általánosnak tekinthető, jelen .darabunk formája azonban a készíttető különösségek iránti vonzalmáról tanúskodik. A várat - habár nem lakják - végig a 18. században építik, csinosítják. A várkapu fölött három kőszobor áll, a homlokzaton pedig chronosticon „Vt tVtlor sít porta pos205