Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Cennerné Wilhelmb Gizella: Adatok a Habsburg magyar királynék ikonográfiájához (1515-1836)

Mária Anna Karolina magyar ruhában, úgy ahogy egy szerény technikai nívójú rézmetszeten is ábrázolták.

4

3 A magyar reformkor hangulatát idéző emléklapról természetesen elmaradtak a barokk allegorikus figurái, helyettük a magyar szent korona országainak zászlai jelképezik a királyi család hatalmának földrajzi és történeti kiterjedését. Ugyancsak hazai öltözetben örökítette meg egy ismeretlen litográfus a királyi párt annak a gratuláló versnek a címlapján, amelyet Básthy József írt tényleges trónralépésükre 1835-ben.

4

4 Az üdvözlő költemény illusztrációja nem nélkülözhette az allegorikus utalásokat, igaz, hogy nem egységes kompozícióba foglaltan. Már tényleges királyi mivoltukban utaztak Pozsonyba 1836-ban az országgyűlés berekesztésére. A diadalkapus, örvendő tömeg általi fogadtatást ugyanaz az osztrák litográfus, Franz Wolf rajzolta kőre, aki apja dicsőségét és népszerűségét is szolgálta.

4

5 A grafika közvéleményt befolyásoló aspektusaira érzékeny bécsi mesterek közül Josef Heicke (1811-1861) pozsonykörnyéki sétakocsikázáson mutatta be a királyi párt, azt sugallva a nézőknek, hogy ők családi életükben, kedvteléseikben is „otthon" vannak Magyarországon. (8. kép)

4

6 A Habsburg magyar királynék ábrázolásain végigtekintve szembetűnik, hogy a leginkább frekventált téma a koronázás volt természetesen, hiszen ezáltal vált a királyné közjogi méltósággá. A koronázás jelentette a más országokon is uralkodó királyi család sikerét az uralom folytatásában. A 18. század új eszmevilága vezette be a művészet témái közé az uralkodó és népe találkozásának jeleneteit, amelyeken a királyi család tagjai is helyet kaptak esetenként. Ez a kompozícó a 19. század történeti életképeiben virágzott ki, esősorban Johann Peter Krafft alkotásaiban Habsburg területen. A koronázás monumetnális ünnepi jelenetei mellett ezek az érzelemnyílvánítástól telített ábrázolások adják a legújabbkori magyar királyné-ikonográfia második vonalát. A múltszázad 60-as éveitől kezdődően e két jól elhatárolódó témakörhöz a királyi család magyarországi magánéletét bemutató képek társulnak, amelyek szintén a század első felének művészetében, közelebbről a biedermeier életképben és csoportos családi portréban találták meg mintaképüket,

4

7 s a kiegyezés eszmevilágának beszédes, mindenki által érthető propagandáját szolgálták. Jegyzetek 1 Kaiser Maximilians Weisskunig. I. Stuttgart 1956. 132. p. Nr. 222.; Musper, Hans Theodor. Hans Burgkmair und der Weisskunig. Ibid. 55. p.; Kaiser Maximilians Weisskunig. Bb. II. Stuttgart 1956. Nr. 222. 2 Chnielarz, Eduard: Die Ehrenpforte des Kaisers Maximilian I. In: Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses. Bd. IV Wien 1886. 294-295. p. 3 Scheicher, Elisabeth: Das Grabmal Kaiser Maximilians I. in der Hofkirche. In: Die Kunstdenkmäler der Stadt Innsbruck. Die Hofbauten. Österreichische Kunsttopographie, Bd. XLVII. Wien 1986. 406. p. 4 Mária királyné ikonográfiájának korábbi összefoglalásai: Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje. Budapest 1914. 82-86. p. 92. jegyzet, és Glück, Gustav: Bildnisse aus dem Hause Habsburg. II. Königin Maria von Ungarn. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 1934. 173-186. p. 5 Glück, G. i. m. 181. p.; Godzik Tadeusz: A Jagelló-házból származó magyar uralkodók ikonográfiája. Gépiratos disszertáció. Budapest é.n. 31. p. 6 Magyar Nemzeti Múzeum - Magyar Történelmi Képcsarnok (továbbiakban: MNMMTKcs.) ltsz: 5610. Papír, rézkarc, lemezméret: 18,4x14 cm. Jelezve: К Siché 171