Folia historica 18
II. Forrásközlések - új szerzemények - Cennerné Wilhelmb Gizella: Adatok a Habsburg magyar királynék ikonográfiájához (1515-1836)
nyán. A tájképbe komponált reprezentatív arcképek Joseph Anton Bodner helyi mester művei és feltehetőleg a városháza díszítésére készültek. 1 7 III. Károlyt leánya, Mária Tferézia követte a trónon s ikonográfiáját meghatározta, hogy nem királyné, hanem királynő, uralkodó volt. Utóda, az özvegyen trónra került II. József, mint tudjuk nem koronáztatta meg magát magyar királlyá. Mária Tferézia másik fiának, II. Lipótnak koronázása, József központosító és a nemzeti sajátosságokat figyemen kívül hagyó rendszerének elmúltával a nemesség és a trón egymásratalálásának fényes ünnepe volt. Lipót feleségének, Mária Ludovikának grafikus portréján 1 8 a házikorona mellett olt látható a magyar és cseh korona is. A francia forradalom gyorsuló radikalizálódásában fenyegető veszedelem idején a megtartott koronáknak jelentőségük van. II. Lipót rövid uralma után fia, I. Ferenc lett utóda. A koronázásáról készüt grafikai sorozatban szerepel feleségének, Mária Tferéziának budai koronázási szertartása is, Carl Schütz (1745-1800) - Johann Mansfeld (1770-1825) műve. 1 9 A II. József után elemi erővel fellépő nemzeti viselet iránti lelkesedés hatására vallanak azok a rézmetszetek, amelyeken a királyné magyar ruhában jelenik meg. 2 0 A koronázást idézi Mária Tbrézia lovasképmása is,* 1 férje koronászási díszben megörökítette lovasportréjának párdarabja, háttérben a budai Vár látképével. Megtalálhatjuk ikonográfiájában a Mária Ludovikánál is előforduló képtípust, a félalakos profilképmást a koronákkal, mint a Habsburg-ház kiterjedt hatalmának megjelenítésével. 2 2 A korábbi királynő és a 18. század végének királynéja azonos keresztnevéből adódik, hogy az egyik grafikai lapra, mely az utóbbit ábrázolja, rákerült a Pragmatica Sanctio okmánya és az öltözet is Mária Tferézia koronázási ruhájához hasonló. 2 3 A korábbi századokban is előfordultak olyan esetek, hogy valakit korábbi személy portréja alapján mutattak be. Ennek oka a közönség más hírforrásoktól felkeltett kielégítése és a földrajzi távolságokból eredő információ-hiány, vagy információ késése volt, amiről a 18. század végén már aligha beszélhetünk. A királyné arcképének hivatalos galériába történő beillesztéséről I. Ferenc felesége, Mária Tferézia esetében is van tudomásunk. Arcképe férje, apósa és sógorai portréjával együtt függött az egykori rózsahegyi (Ruzomberok, CSR) adóhivatalban. 2 4 I. Ferenc feleségét magyar királynéi reprezentációjának egy érdekes mozzanatában is megörökítették, amint 1797-ben Szombathelynél férjével együtt megszemléli a nemesi felkelés csapatait. 2 5 I. Ferenc Bonaparte tábornok előrenyomulása miatt hívta fegyverbe az inszurrekciót, a szemle tehát politikai válság helyzethez kapcsolódik s ez a tény emeli a királyné részvételének fontosságát. (5. kép) Hasonló témájú alkotásokról megintcsak Mária Tferézia királynő idejéből tudunk: hadainak szemléjéről egy kisméretű rézmetszetű illusztráció, a császári család hadgyakorlaton való részvételéről Neuhauser Ferenc gouache-a maradt fenn. 2 6 A két akkori főváros, Pozsony és Bécs kulturális kapcsolatai a 19. század első felében még szorosabbra fűződtek. Vonatkozik ez a képzőművészetekre is, a bécsi Akadémia osztrák, vagy német származású neveltjei sokszor próbáltak szerencsét Magyarországon, ahol a művészeti igény már ébredezett, de kevés volt a megfelelő tehetségű és képzettségű mester a kielégítésre. Másrészt a császári ház Magyarországgal kapcsolatos politikai szereplésének megörökítése Bécsben hírnevet, esetleges megrendeléseket hozhatott a szerencsés művésznek. 1808-ban koronázták meg Mária Ludovikát, I. Ferenc harmadik feleségét. A koronázási szertartásról Franz Wolf (mük. 1820-1840) készített kőrajzot Johann Nepomuk Höchle (1790-1835) rajza után a császár életének fontos eseményeit megörökítő sorozat számára. 2 7 A Kreutzinger-Adam művészpáros a főszereplő megváltoztatásával újrakomponálja az előző királyné koronázáskor készült lovasképmását. Kreutzinger mes165