Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Cennerné Wilhelmb Gizella: Adatok a Habsburg magyar királynék ikonográfiájához (1515-1836)

Cennerné Wilhelmb Gizella: Adatok a Habsburg magyar királynék ikonográfiájához (1515-1836) Erzsébet királyné élete eseményeinek ábrázolásait kutatva vetődött fel a kérdés: vajon a korábbi Habsburg uralkodó feleségek ikonográfiája milyen jellemző jegyeket hordoz több évszázados magyar királynéi méltóságukból kifolyólag? Hogyan tükröződött az akkori idők egyik jelentősebb birodalmának sokszínű, soknemzetiségű művészetében az a tény, hogy császáruk felesége férje után a magyar királynéi címet is viselte? Hogyan mutatkozott meg a közönséggel talán a legszorosabb közelségbe kerülő, propaganda-műfajnak is tekinthető grafikában? Vizsgálódásainkat elsősorban a speciális témaválasztás nézőpontjából folytatjuk és nem vonjuk be kutatásainkba azokat a portrékat, ahol a magyar királynői cím kötelességszerűen szerepel a római császárnéi megnevezés után, de további tartalmi elemek, vagy attribútumok nem utalnak reá. Itt kell megemlékeznünk arról, hogy amennyiben a koronás király még életében megkoronáztatta utódját, fia is és annak felesége is legmagasabbrendű címként a magyar királyi méltóságot viselte. A Habsburg-uralkodócsalád a 16. század második negyedétől négyszáz évig ült Magyarország trónján. Házassági politikájukat szigorú előírások szabályozták. Gyakran léptek frigyre a velük szoros kapcsolatban álló spanyol királyi családdal, de választottak feleséget a família német mellékágaiból, vagy olasz fejedelmek leányai közül. Ritkán bár, de előfordult, hogy a protestáns német fejedelmek leszármazottaira esett választásuk, akiknek a házasság előtt természetesen át kellett térniük a katolikus hitre. Mint tudjuk, a Habsburg-ház magyarországi uralmának alapja a hazánkban I. Mátyás után uralkodó Jagelló lengyel királyi család és I. Miksa Habsburg császár közötti szerződés volt. E szerződés következményeképpen kötött házasságot Miksa két unokája - Ferdinánd és Mária - II. Ulászló király két gyermekével - Annával és Lajossal. A kettős házasságot kölcsönös örökösödési szerződéssel fűzték a két családra nézve még szorosabbra. így került a kasztíliai királyi pár, Szép Fülöp és Őrült Johanna leánya, Mária, Magyarországra. I. Miksa életének egyik fő törekvése volt, hogy tetteiről, sikereiről képes beszámolókat készíttessen kora legkitűnőbb grafikus mestereivel önkifejezése megvalósítására. Életének fametszetes krónikájában a „Weisskunig"-ban önálló lap foglalkozik II. Ulászló leánykérő küldöttségének ábrázolásával. A Hans Springinklee (1490/95 k.-1540 k.) műveként ismert kompozíció

1 nagyobb részben az I. Miksa unokáinak leánykérését bemutató elrendezést mutatja, csak az alsó jobbsarok követeinek és a címertartó figurának a viselete és az attributuma változott a császári unokák kérőinek nemzetisége szerint. I. Miksa kelet-európai politikájának jelentős sikereként tekintette a kettős házasságot. A különleges grafikai megoldású „Ehrenpforte" - életének egy diadalkapu díszítményeiben történő bemutatása - jelenetei közé is felvette az 1515-ös első találkozás képét.

2 Ennek a metszetkompozíciónak a nyomán került az esemény ábrázolása I. Miksa innsbrucki síremlékének márványreliefjei közé. Az Abel testvérektől befejezetlenül hagyott domborművet Alexander Colin műhelyében fejezték be.

3 Mária királynéról még férje életében több grafikus ábrázolás készült, amelyeken nemcsak felirattal, hanem a magyar címerrel is jelezték méltóságát.

4 A mohácsi katasztrófa után özvegységre jutva példásan szolgálta férje emlékének kultuszát. Mint Németalföld kormányzója ő volt a mecénása a brüsszeli St. Gudule katedrális hatalmas 161