Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Péter Katalin: A haza és a nemzet fogalma az ország három részre hullott állapotában

Mindketten humanista attitűddel írtak a műveltségről, amire a haza büszke lehet.

2 Janus maga érte el: „Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!" Sylvester Geszthi Mihálynak kívánta: „Gyűjtsd a tudást kérlek, nemes ősök sarja, Mihályunk, s ékessége gyanánt tisztel a nemzet, a hon." Az igazi különbség azonban abban van, hogy Janusnál ez a büszkeség - a hatalmas Mátyás király uralkodása idején - öncél, míg Sylvester szerint - valamikor Mohács után - a tudás azért fontos, mert egyedül azt nem pusztíthatja semmi el. így fejezte be a verset: „Gyűjtsd a tudást, mert látod, pusztul minden a földön, és csak a szellemi kincs élheti túl a halált." A pusztulás és a halál ellen kell a 16. századiak szerint megvédeni a hazát. A fent idézett szerzőknél tanulással. Az általános azonban az, hogy fegyverrel és vitézséggel harcolnak érte. Ahogyan egy 1536-i országgyűlésen az egytelkes nemesek vállaltak „minden terhet, ami a haza védelmében" a törvények szerint rájuk tartozik.

3 Vagy ahogyan 1566-ban Zrínyi Miklós Kanizsay Orsolyának írta: Istenért, a királyért, „a szegény, végső nyomorúságra jutott édes hazáért" fog hősi halált halni Szigetváron.

4 És ahogyan sok krónika ábrázolta: a katonák hazájukért harcolnak a kegyetlen török ellenség ellen. Sylvester még a hazaszeretet fogalmában egyesített legbékésebb érzéseket is harci riadóként írta le. Az Elégia a török ellen indítandó háborúról című, 1544-i versében áll: „Mert mi lehet más annyira hasznos, mint a nyugalmas béke, a szent jogrend s istenies nyugalom, mint a nemes tudományok, a jámbor hit s a szabadság vagy mint éppen a sokféle magasztos erény, a törvényes házasság még a jó rokonok s a hű nő - s törvényes gyermekek-adta család. Nem sorolom, lehet-é pompásabb élet ilyennél? s ezt a hazaszeretet adja, egyéb se nekünk. Hogyha segítő kedvünket nem szítja föl ez most, mind, ami értékes, tönkremegy egyszeriben."

5 Ennek az aggódóan szeretett hazának a történetírás elméletei szerint egy uralkodó hatalmával, illetve az egészere kiterjedő piaccal meghatározott területnek kellene lennie. És az európai hazák többségénél a kettő, a király országa és a nemzeti piac rendszerint egybeesett. Magyarországon viszont 1526-tól egészen a török kiveréséig nem volt ilyen, az elméletek szerint a haza fogalmával illethető terület. Az elsőként tárgyalt időszak alatt, az 1570-es évekig alakult ki a török magyarországi jelenlétének egész idejére érvényesen a legfeltűnőbb és legtöbbször emlegetett jellegzetesség, a két keresztény kézen maradt államszervezet, valamint a Török Birodalomba tagolt hódoltság létezése a valamikor volt hatalmas ország helyén. E tény említése nélkül nem szoktunk magyar történetet írni. Az összetartozás tudatát éltető tények rendszerint kevesebb figyelmet kapnak, holott éppen olyan jól megfoghatók, mint a széthullás eseményei. Először csak az 1570-es évekig terjedőket veszem sorra. 15