Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége (1825-1849) (I. rész)* BEVEZETÉS Károlyi György a szatmári békeszerző Károlyi Sándor ükunokája és az első magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a nagyapja, a reformkori liberális főnemesség kevés számú képviselőinek egyike volt. Noha nem tartozott a politikai élet vezéralakjai közé, nem írt elméleti munkákat, szónoknak sem volt kiváló, mégis hatalmas birtokainál és tekintélyénél fogva, amelyhez széles látókörű felelős gondolkodás is társult, komoly támogatást nyújthatott a „nagyok", Széchenyi, Wesselényi, Batthyány politikai tevékenységéhez. Kétségtelenül sok igazság van TYócsányi Zsolt véleményében, amely szerint Károlyi minden jószándéka ellenére mindig árnyéka maradt Széchenyinek és Wesselényinek,

1 ám mégis igazságtalan abból a szempontból, hogy a hozzá hasonló hazafias mecénások nélkül a reformkor gazdasági, politikai, kulturális mérlege jóval szegényebb lenne. Károlyi magáénak vallotta azt az elvet, hogy a nagy vagyon, amelyet születésénél fogva élvezhetett, kötelességet is jelent, mégpedig a közjó szolgálatát, „...ahol közszükséglet áll elő, a magánérdeknek vagy csupán kényelemnek félre kell vonulnia" - írja egy helyen.

2 Rá nem vonatkozik tehát Wesselényinek a magyar arisztokráciáról vallott elítélő véleménye: „sok uralkodó fejedelemnél nagyobb birtokúak vágynák, kik lelketlenül fecsérlik el jobbágyaik verítékéből gyűlt roppant jövedelműket, kik magokat tönkretéve egész életűkben szórták a pénzt, kiknek név és szám nélküli költéseik közt bámulni lehet talentumokat, mellyel oly lelkiismeretesen ki tudják kerülni, hogy soha egy krajcárt is közjóra ne adjanak".

3 Károlyi, bár racionális és takarékos életvitelt folytatott, egyetlen jó kezdeményezés támogatását sem mulasztotta el. A reformkor mintegy félszáz ellenzéki, liberális arisztokrata szereplője közül alig néhányról született részletes pályakép. Galgóczy Károly 1878-as emlékbeszédét és néhány rövid, gyakran pontatlan életrajzot nem számítva, mindeddig Károlyi György tevékenységéről sem készült számottevő feldolgozás.

4 A következő tanulmány kísérletet tesz arra, hogy Károlyi pályájának legfontosabb, reformkori időszakát feltárja. A feldolgozás forrásbázisát a kortársak műveiben, illetve a vonatkozó szakirodalomban fellelhető szétszórt adatokon kívül elsősorban a Károlyi nemzetségi levéltárban, a neve alatt őrzött közel tizenhárom folyőméternyi iratanyag képezi. *A tanulmány II. része a Folia Historica következő számában kerül közlésre. A PÁLYA KEZDETEI Károlyi György 1802. március 28-án született Bécsben, István (1797) és Lajos (1799) bátyjai, valamint Erzsébet (1791-1795), Mária (1793-1811) és Franciska (1800-1818) után a család harmadik fiaként.

5 Apja Károlyi József, alig egy évvel György fia születése után váratlanul meghalt, így a hat gyermek nevelése az utószülött Jozefával (18031821) együtt az anyára, Waldstein-Wartenberg Erzsébetre maradt. (Az özvegy grófnő utóbb ugyan 1807. október 28-án feleségül ment gr. Keglevich Ágostonhoz, de hamarosan mindketten elhunytak 1813. január 3-án, illetve november l-jén.) A Károlyi fiúk sorsát alapvetően befolyásolta, hogy Károlyi József végrendeletének 6. pontja szerint a 107