Folia historica 17

Gedai István: Adalék a XX. századi próbaveretekhez

Gedai István Adalék a XX. századi próbaveretekhez A teljességre törekvő numizmatikai katalógusoknak egyik legnagyobb értéke, hogy felszínre kerülnek az eddig közületien, ismeretlen példányok. A többnyire közgyűjtemények anyaga alapján készült katalógusok feltárják mind a közgyűjtemény, mind az isineretek hiányát, amelyeknek kiegészítése megindul, hogy ezek birtokában újabb, az előzőnél sokkal teljesebb összefoglalás születhessen. Huszár Lajos 1979-ben megjelent, a magyar pénzeket közlő katalógusa

1 után már röviddel felbukkantak ott nem közölt példányok; típus-, évszám-, verdejegy-variációk.

2 Huszár Lajos katalógusára építve Rádóczy Gyula az 1892-1981 között kibocsátott pénzek valamennyi, általa ismert változatait adta közre.

3 Szinte természetes, hogy ez sem lehet teljes, bizonyítva, hogy még a legújabb kor pénzeit tartalmazó katalógus sem nélkülözheti az írásos források melletti konkrét numizmatikai anyagot, amelyekből újabb és újabb példányok kerülhetnek elő a különböző köz- és magángy új teményekből. Az alábbiakban Rádóczy Gyula idézett katalógusához - mint legujabbhoz, tehát legteljesebbhez - tesszük hozzá azokat a kiegészítéseket, amelyek tudomásunkra jutottak. Ezek mellett közre adjuk a csak szövegben említett változatok fotóit, kivéve ha Huszár Lajos katalógusában megtalálhatók, valamint a csak „mintás peremmel" jelzett veretes peremrajzait. A felsorolásoknál Rádóczy Gyula katalógusának sorszámait követjük. A korona valuta fémpénzeinél nincs adatunk azt kiegészíteni, itt csupán egy megjegyzést szeretnénk tenni. Rádóczy Gyula szerint a 75. sorszám alatt említett „1" értékjelzéssel ellátott pénz az addigi véleményekkel ellentétben nem krajcárt, hanem fillért jelent, mivel az 1839-es év már a közelgő új rendszer bevezetését jelzi. E véleményt megalapozatlannak véljük, mivel ennek éremképe abba a sorozatba tartozik, amely 10 krajcárosával teljesen megegyezik, ezen pedig a KRAJCÁR felirat szerepel. Megjegyzen97