Folia historica 17

Aczél Eszter: Titkokról képekben. Szertartásokat bemutató metszetek a Magyar Nemzeti Múzeum szabadkőműves gyűjteményéből

hogy meggondolja magát, avagy a páholy tagjai nem tartják kívánatosnak a felvételét. A jelentkezőt a 'műhelyben' a szabadkőműves szimbólumokkal dí­szített szertartásos szőnyeghez a 'tapis'-hoz vezetik. A tapis különlegessé­ge, hogy az ún. első és második fok jelvényein kívül pótlólag feliratokkal látták el (fent: fidelitas moribus unitas (a hűség egyesül a halál által), kö­zépen: Beauté (szépség), lent: Force (erő) és Sagesse (bölcsesség)), míg a francia eredetin ezek nem szerepelnek, csak a német változaton. A tapis körül a szertartás résztvevői sorakoznak: középen a főmester ül, körben pedig kijelölt helyén az első és a második felügyelő, a szónok, a titkár, a kincstáros és a templomőr testvér áll, mindegyikük pontosan felismerhető nyakbavetőn függő szabadkőműves tiszti jelvényt és kötényt visel. A főmes­ter utasítására a bekötött szemű 'keresőt' a tapis körül vezetik, három szim­bolikus körutat téve vele, melyek során levegő-, víz- és tűzpróbát kell kiáll­nia. A próbatételt a főmester szavai kísérik 7: „E légpróba emlékeztesse önt az élet veszélyeire, melyekkel egymagunkban megküzdeni elégtelenek va­gyunk, s csak is testvéri gyámolítás és segély mellett győzhetjük le azokat. Ez az életnek jelvénye." A jelölt kezét vízbe mártva így szól: „E vízipróba a szenvedélyeket fékező tisztaságnak jelvénye." Végül három fellobbanó láng jelzi a tűzpróbát: „A tűzpróba jelvénye a jótéteményeknek, melyektől lángolnia kell a szabadkőműves keblének." Ezután a szertartásmester a keserűség poharából itatja, mely az élete során jelentkező keserűségekre emlékezteti majdan a 'keresőt'. A próbák megtétele után a páholy oltárá­hoz - a főmester előtt álló asztalkához - vezetik a jelöltet, ahol az térdét zsámolyon meghajtva, bal kezét az oltáron lévő kardra teszi, jobbjába félig nyitott körzőt adnak, melynek egyik hegyét mellének szívfelőli részére he­lyezik - „ahogyan a körző hegye jelképesen szívébe hatolni kész, úgy hatol­jon abba bele ezen órának emléke"® -, így tesz fogadalmat a szabadkő­művesség titkainak megőrzésére, szabályainak megtartására (2. kép). A főmester felvételi beszédben ismerteti vele a szabadkőművesség történetét, céljait és feladatait. A fogadalomtétel és a felavatás szertartása után meg­kapja jelvényeit, kötényét és kesztyűjét, majd ismertetik vele a szabadkő­művesek sajátos szavait, jeleit. A szertartás végeztével visszakapja értékeit, melyekből felajánlhat az özvegyek és árvák gyámolítására. Hosszú út vezet azonban a páholyba történő felvételtől a 'tanoncko­dáson', a 'legénnyé' tételen keresztül a 'mesteri fokra' emelés pillanatáig. A sorozat következő metszetén a mesterpáholy készen áll a 'befogadást kérő testvér', vagyis a mesterjelölt felvételére. A 'műhelyben' a páholy tiszt­ségviselői: a főmester, mögötte a szónok, a titkár és a kincstáros, oldalt az írnok, a mesterrel szemben pedig az első és a második felügyelő; a műhely bejáratánál felemelt karddal a templomőr testvér várakozik. A kép érde­45

Next

/
Thumbnails
Contents