Folia historica 17
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)
István etnikai átrendeződésüket, magyarosodásukat a 16. század második felére teszi. Forrásaink azonban már a szegedi veszedelem és az 1552-es várháborúk előtt, amikor feltöltvén soraikat, nagyszámú magyar etnikumú népesség válik hajléktalanná, megkülönböztetik a görögkeleti rácokat és hajdúkat. A szegedi veszedelem Temesváron keresztül vonuló csapatairól mesél el egy történetet az Erdélybe spanyolokat vezető Áldana Bernát testvére. A katolikus spanyol csapatok csodálkozással állapították meg, hogy a város többsége a reformációhoz csatlakozott. A spanyolok hittérítő buzgalmukban elfoglalták a templomot, mely ekkor már protestáns volt. A szentségtartót azonban másnapra ellopták. A nyomozást indító, dühöngő spanyolok ellen a nép forrongani kezdett, akiknek a magyar huszárok és hajdúk is pártjukat fogták. Mindkét részről fegyverhez nyúltak. 300 spanyol állt szemben 5000 magyarral, csak nagyon nehezen sikerült lecsillapítani mindkét felet. 7 6 Szegeden viszont arról értesülünk, hogy Tóth Mihály hajdúi üldözték a protestánsokat. 7 7 A vereség után Szegedről Gyulára visszahúzódó Horváth Bertalan csapatvezérről azt írta Castaldo, hogy lutheránus volt. 7 8 A kép elég zavaros. A szegedi hajdúk és csapatok valószínűleg nem lehettek egységesek. A protestánsüldözés történhetett a közismerten katolikus bíró, Tóth Mihály, Szegedről menekült híveinek csoportja által, vagy nyílt parancsra is. Annyi azonban bizonyos, hogy a táborban már el voltak hintve a reformáció magvai. Utaltunk rá, hogy Szigetváron valószínűleg 1555 után történt meg a változás. Babócsán 1559-ben katolikus ellenes rendbontásról értesülünk, amely a katonáktól eredet. 7 9 Gyulán 1554-ben a királyi biztosok utasították Mágocsit, hogy az egyházat tartsa tiszteletben, annak szolgáit segítse, akadályozza meg, hogy a katonák a papokat és a szerzetes testvéreket átkozzák, gyötörjék és jövedelmeikhez nyúljanak. Mágocsiról köztudott, hogy a kálvini reformáció híve volt. Melius néhány művét neki ajánlotta. 8 0 Valószínűleg nem választható szét, hogy egy-egy vár és környékének reformációja mennyiben függött a kapitány térítő tevékenységétől, hitétől vagy a vitézek lelki igényétől. A gyulai vitézek 1560-ban azt írták, hogy elhagyva ősi javaikat pusztán hagyják a végvárat, mivel Bornemissza Benedekkel a protestáns Mágocsi utódával, a vidéket megőrizni nem lehet. A levél azután született, hogy Gál András és Bornemissza Menyhért a vitézek nevében Bornemissza Benedeknek a várba való visszahelyezését kérték. 81 Gál Andrásról tudjuk, hogy erőszakosan térítő katolikus volt. 8 2 Bornemissza Benedeknek is ismerjük egy rosszindulatú kijelentését, amelyet a Wittembergben tanulókra tett. 8 3 A vád Bornemissza ellen a vitézek részéről természetesen az, hogy a környéket kirabolta. Mágocsi alatt sem mentek 32
