Folia historica 17

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)

egy-egy kapitányára, Kereesényire és Szegedi Kis István személyes sorsának intézőjére, Horváth Márkra fordítok nagyobb figyelmet. Hogy magát a történetet értelmezni tudjuk, Szigetvár és Gyula esetében, meg kell vizsgálni, hogy mennyire voltak ráutalva a katonáik a környezőjobbágyságra. Tbvábbá azt, hogy a kapitányok mennyire tudták befolyásolni a reformáció irányába a katonaságot és a népet, vagy fordítva azok a kapitányt? Mi kötötte a katonákat a reformációhoz? Milyen volt a viszony a vitézek és a parasztok között? Mennyire kergette ez a föld népét a török karjaiba? Fennállt-e a veszély az iszlám vallásra térésre? Volt-e törökhöz állás? Mit változtatott ezen a reformáció? Mi volt a szerepe a papoknak? VÁRAK ÉS KAPITÁNYOK Kerecsényi László 1560. november 1-én kapja meg a részletes kapitányi utasítást Bécsben. 1561. február 28-án vonul be Gyulára, ezer lovasával és 260 darabontjával. A vár ekkor a királyi Magyarország keleti bástyája. Délen és nyugaton Szolnok, Szeged, Nagybecskerek, majd az akkoriban épülő Arad, keletre az Erdélyi Fejedelemség a határ. Északra legközelebb Eger található. A kanyargó Tisza hatalmas, mocsaras ártere Délen az Aradtól a torkolatig sártengert létrehozó Marossal folyt össze. Északra Eger felé szinte járhatatlanná tette az utat a Berettyó és a Körösök ártere, a Sárrét. Gyula, Váradnak az erdélyiek által való elfoglalása után (1557 tavasza) szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól. Gyakorlatilag ez a vár tartotta meg az Aradtól Egerig elterülő területet a király kezén. Kerecsényinek ajánlották már előbb ezt a helyet, de ő nem fogadta el.

5 Most azonban nagy szükség volt itt rá. Ő a vicenádor Kerecsényi Mihály öccse, teljesen megbízható. Ugyanakkor felesége, Báthori István, András és Kristóf testvére Somlyai Báthori Erzsébet.

6 Gyula elszigeteltségéből csak ő nyithatott kaput. Erdéllyel is kapcsolatot tartott. Kerecsényi közvetítésével folytak tárgyalásoka király és János Zsigmond között.

7 Majd ő járt közben letartóztatott sógoráért, az erdélyi követért, Báthori Istvánért Bécsben.

8 Nem sokkal előbb Kerecsényi Szigetvár kapitánya volt. Az 1550-es évek közepe táján a török támadások megsokasodtak Szigetvár ellen. 1554 nyarán a vár kapitánya, Dersffy Farkas már nem élt. A vicekapitány Perneszi Egyed parancsnokolt a vár felett. A források arról beszélnek, hogy ebben az évben öt bég gyűlt össze seregével, a hátukat 2500 tatár biztosította. Céljuk Babócsa és Csurgó bevétele volt, Sziget ostromával is megpróbál21