Folia historica 17

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.

1103. 1947. december 13-án kelt levél Máj Józsefnek, a Nehézipari Központ főtitkárának. Uo. 1104. Ullmann István levele a Gazdasági Főtanácsnak. 1947. december 13. Uo. 1105. A törökbálinti üzem 53 épülettel rendelkezett, ebből 31 üzem volt. Értéke 15 millió békepengő volt. OL.FFG.Z-466.5.cs. 55.d. 1106.1948. február 6-7-én kelt összesített feljegyzés. OL.MÁH.Z58.41.cs. 151.d. 1107. Uo. 1108. Bizalmas feljegyzés Dobronyi főmérnökkel folytatott privát beszélgetésről, Mérő Nándor aláírásával. 1948. március 4. Uo. 1109. Előzetes jelentés a Fémáru és Szerszámgépgyár N.V.-nál (IX., Soroksári út 158.) 1949. május 24-ig lefolytatott felülvizsgálatról. 1949. június 2. OL.FÉG Z-466.8.cs. 97.d. 1110. Uo. 1111. A Fegyvergyári sorozat X. fejezetének végéhez közelítve és egy húszéves kutatási periódust lezárva hangsúlyozni szeretném, hogy az Országos Levéltárban a Fegyvergyár anyaga 1947-ig kutatható. 19481949-es évekből már csak néhány irat található. 1949-től a gyár életét tükröző akták, tehát a forrásanyag legfontosabb része, a FEG kezelésében van, s így annak átnézése egy külső ember számára természetesen nem kívánatos. Végül is egy békében fenntartott hadiüzemről van szó. Egyébként is nehéz objektív képet alkotni egy olyan gyár működéséről, amelynek felelős vezetői érintettek és részben köztünk vannak. így érthető, hogy Sárközy Zoltán, Szilágyi Gábor, Gáspár Ferenc, akik a gyár történetének első összefoglalását készítették el az 1948. március 25-i 3500-as, az államosításra vonatkozó rendelettel zárják munkájukat. Ez a munka, amely kéziratban a FÉG kezelésében volt - a később, 1988-ban megjelent változatból ítélve -, 6-7 ív terjedelmű lehetett, és alapvető forrásanyagul szolgált Reiner Róbert „A Fegyver és Gázkészülékgyár törtnete" című munkájához, amely belső használatra készült 1983-ban. Ezzel kívánták előkészíteni a százéves évfordulóra, vagyis 1991-re tervezett díszkiadást. Mint említettem, Reiner Róbert és a mögötte álló gyártörténet feldolgozására alakult emlékbizottság részére felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a levéltári kutatócsoport munkája. Reiner Róbert és csapata nemcsak arra vállalkozott - mert vállalkozhatott, mint belső munkatárs -, hogy mintegy 25 évvel kiterjesztette a kutatási területet, hanem széles körű anyagfeltárást végzett könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban, pártbizottsági intézetekben és archívu177