Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
rendszer. A Központi Műszaki Osztály tevékenysége az állandóan gerjesztett nyugtalanság levezetésében merült ki és arra szorítkozott, hogy az üzemek működését a háború után naponként megújuló nehézségek ellenére biztosítani tudja. Ez a funkciója a stabilizáció után jelentkező súlyos pénzhiány következtében még egy időre fennmaradt. 104 7 X. A pénzhiány, amely az 1946. év második felétől tartósnak bizonyult az állami gazdasági-pénzügyi politika része volt. Kifelé a piaci egyensúly biztosításával magyarázták. Valójában e tevékenység a valuta- és nemesfém tartalékok előcsalogatására és a gazdasági életbe való bekapcsolására irányult. Augusztusig 10 millió, míg szeptemberig 140 millió értékben történt felvásárlás, de így is a forgalomba kerülő pénz mennyisége az 1938-as januári szint 32%-át nem haladta meg. Ez a helyzet nem kedvezett a gazdasági élet elvárásainak. „A Jegybank megkezdte ugyan az új pénzkibocsájtást, a pénz forgalomba hozatala azonban olyan címeken és úton történik, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a bankok rövid időn belül össze tudják gyűjteni azt a likvid pénztőkét, amelyre gazdasági életünknek múlhatatlanul szüksége van" állapítja meg a Magyar Általános Hitelbank pénzügyi szakembere. 104 8 A háborús károk kijavítása, az elpusztult, külföldön maradt, hadizsákmányba jutott és nem utolsósorban a jóvátételbe leszerelt, sok vonatkozásban kifejezetten modern, a béketermelés célját szolgáló géppark pótlására súlyos milliók kellettek. A gyári vezetés folyamatosan remélte és ennek hangot is adott, hogy a Soroksári útról elvitt 208 darabból álló, a háború utáni fennmaradásra beállított gépsorok ellenértékét, valamint a kőbányai telep 90%-át érintő 205 darab gép megvételéhez szükséges pénzügyi keretet visszatérítik. Szerették volna sürgősen pótolni a 2500 tonnás és az 1000 tonnás hidraulikus prést, amelynek beszerzési ára 100 000 angol font volt, mintegy 4 600 000 forint. A Tárcaközi Bizottság a jóvátételbe leszerelt gépek értékét 6 millió, 1938-as pengőértékben határozta meg, ami 24 millió forintnak felelt meg. Méltányolták, hogy a gyár jelentősen vette ki részét a fegyverszüneti szerződések értelmében Magyarországot terhelő jóvátételi kötelezettségek teljesítéséből, amit bizonyít az is, hogy a gépek költségkihatásainak egy részét a Szovjetunió elismerte, illetve jóváírta. „Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezen termelési eszközök ellenértéke fejében a magyar államkincstár részéről részünkre semminemű térítés nem történt." 104 9 138
