Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
beindulását jelenthetné, de a többség a gyártás folyamatba tételét megtagadta és a raktári készlet 40%-áig mutatott csak hajlandóságot az 54,5 milliót kitevő üzlet pillanatnyi kielégítésére. 101 6 1946. május 16-án kelt feljegyzésből értesülünk arról, hogy megkezdték az akkord rendszer kiterjesztését. 101 7 Ez a lépés teljesen elhibázottnak tűnik, ugyanis a termelés szintje, az energia és nyersanyagellátás és a jóvátételi szerződések egyre fokozottabb arányban történő csökkenése és természetesen az általános létbizonytalanságot előidéző infláció, az Üzemi Bizottság sokkolta az üzem dolgozóit. A munkásság a leromlott fizikai állapotban a Horthy-korszak lépten-nyomon elmarasztalt Bedó-rendszerével nem tudott és nem is akart azonosulni és a február elsején bevezetett mozgó bérskálát is veszélyeztetve látta. Ez a bérrendszer biztosította a gyár fizikai munkásainak a heti 17 500, míg a családtagok részére 6062 kalóriát. Annak ellenére, hogy 20 tagú Intéző Bizottság foglalkozott az élelem beszerzésével, amelyre a vállalat vezetése megfelelő mennyiségben készárut, mint csere-terméket biztosított, a munkásság elégedetlensége egyre nőtt, ami a sztrájkok sorozatában is megnyilvánult. A hangulat felmérésére az IKART a Lampartnál bizalmi közeget választott, amely az információkat folyamatosan szolgáltatta. 101 8 A körülmények ellenére a gyár igyekezett a termelés struktúráját megőrizni, illetve átrendezni, sőt helyenként modernizálni. Ennek jegyében, amikor Svájc 1946 májusában mintegy 4,5 millió svájci frank értékben szerszámgépek vásárlására kölcsönt helyezett kilátásba a gyár is benyújtotta igényét. 101 9 Új Tfermelési Bizottságot hoztak létre és újra napirendre tűzték a Kincstár részéről ideiglenes jelleggel átengedett, a 26.132/eln. 11 -1937 sz. rendelettel jóváhagyott, 1937. március 10-én kelt szerződéssel, illetve az 1939-ben kötött pótszerződéssel megerősített, 50 évre szóló 42 kataszteri hold és 654 négyszögölnyi terület megvételének ügyét. A Kincstár álláspontja a kérdésben a továbbiakban sem változott, vagyis árát a stabilizáció után kívánták megállapítani. 102 0 Ugyanakkor elhatározás született egy Üzemszervezési Iroda felállítására is a termelőeszközök, a munkaerő, a termelőerők helyes szervezése, illetve a racionalizálási lehetőség jobb felmérése érdekében. Ez a szerv öt tagból állt és az üzemvezetőség, az ügyvezetőség és az Üzemi Bizottság alá tartozott. Úgy vélték, hogy ez az új Iroda fogja a selejtet, tételszámot, anyagmozgást és a határidőket is figyelemmel kísérni, tehát valójában a Tfermelési Osztály feladatát látná el. 1 01 A pénzügyi helyzet katasztrófális romlását júliusban új bérkorrekció követte. A Ganz gyárban a fizetések háromszorosára emelkedtek, de július közepén az iparügyi miniszter a bérek koordinálására már nem vállalkozott, mondván: „mindenki csináljon amit akar". A Fegyvergyár a gondok enyhítésére a kaióriát edénnyel váltotta meg oly módon, hogy minuen 132
