Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
kalmazását, vagy egyszerűen a Lampartművek rt. felvételét. Jogi előkészítése még 1945. december 15-én megtörtént, de határozatba csak 1946. március 6-án megtartott közgyűlésen ment át. Ezt követően az új fejlécet már használták. A névváltoztatást 1946. február 11-én a Magyar Általános Hitelbank kérte, amit megtehetett, hiszen a részvények nagy részével rendelkezett. A Magyar Iparügyi Minisztérium a Hitelbanknak felmentést adott a közgyűlési tilalom alól, azzal a kikötéssel, hogy: „Az engedélyem alapján összehívott közgyűlés csak a cégszövegnek Lampart Művek Részvénytársaság-cégszövegre való változtatása tárgyában hozhat érvényes határozatot." 1'' 0 3 Nagy áttörésnek számított a gyár életében, hogy a Szövetséges Ellenőrző Hatóság engedélyt adott 6Ш darab vadászpuska legyártására és 350 000 bányapatron kiszerelésére. Ekkor lehetőség vált 450 darab égett vadászpuska helyrehozatalára és piacra dobására. Egy hónappal később már vadászpuska gépek előállításáról is hírt kapunk. 1® 4 A Fegyvergyár vezetése csalódottan vette tudomásul, hogy az 1944ben elégett gépeket, amelyeket még az előző vezetés Petz Gépgyárnak Esztergomban és a budapesti Szerszám-gépgyárnak adott át elkészítették, s ezért közel két milliárd forintot kell javításra kifizetni. Minthogy ezek az új körülmények között elvesztették használhatóságukat, vonakodtak a gépeket visszavenni. 100 5 Ezidőben némi emelkedést mutat a munkáslétszám, amely 1749 fő. Ugyancsak javulóban van a géppark. Március 10-én kelt leltár szerint a Soroksári úton 2184, Kőbányán 352 volt és ezt kiegészítette 99 darab hiányos, termelésre alkalmatlan erőgép. így az összleltár 2635 gépet mutatott ki. A vezetésben találjuk Ullmann Istvánt mint vezérigazgatót, Senyei Károlyt és Salgó Gyulát, akik ügyvezető igazgatóként tevékenykedtek. Igazgatónak említik Iby Kálmánt, Princz Károlyt, Vörös Lászlót, aligazgatónak Bán Tivadart, Gráf Sándort, Tóbisch Jánost. A részvények 77,3%-a, azaz 125 154 a Hitelbank birtokában, míg a maradék 22,7% nagyobb része is magyar tulajdonban volt. 100 6 A Szövetségi Ellenőrző Bizottság 1946. március 11-én jelentést kért a gyárról. A válasszal a Bizottság nem volt megelégedve, mert a vélt német tőkerészesedésről említés nem történt. Március 16-án újabb felszólítást küldtek annak gyors tisztázására, hogy a bővítésekhez német kölcsönt kaptak-e? „Ügyvezetőségünk - írták - emlékezetből nem tehet erre nézve nyilatkozatot, mert - mint már ugyancsak jelentettük - régi ügyvezetőségünk egy tagja sem áll a vállalat szolgálatában és az új ügyvezetőség csak 1945. évi felszabadulás után vette át a vállalat vezetését." 100 7 1946 eleje a kísérletezés korszaka, s igazán nagy reményeket nem fűztek a valódi profil, vagyis a fegyvergyártás újraindításához, annak elle129
