Folia historica 16

Kovács Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum 1987. évi tevékenysége

VII. Az intézmény vezetése megfelelő kapcsolatot tartott a megyei múzeumi szervezettel. Szakmuzeológusai részt vettek az országos és regionális továbbképzéseken. MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM - VISEGRÁD Annak ellenére, hogy az ÁTB programból és a dunai vízlépcső építéséből adódó kutatási feladatok komoly erőpróbát jelentenek a múzeumnak, külső munkatársak bevonásával, számottevő előrelépés történt a - korábban joggal elmarasztalt - tudományos feldolgozás terén. Maradéktalanul sikerült teljesíteni a közművelődési programot. A vártnál lassabb ütemben folynak a belső múzeumi munkák. I. Bár 1 fővel bővült az év folyamán a karbantartók száma, a fizethető bérért folyamatosan a 4 állást betölteni nem lehet, ami permanens gondot okoz a szaporodó feladatok ellátásában. II. A vár kutatása az ÁTB program pénzügyi keretének terhére folyt. Az alsóvárban a déli és az északi kaputoronytól a vízitoronyig lefutó várfalak felmérése és statikai vizsgálatokat célzó kutatószelvények feltárása történt meg. A fellegvárban - a Pilisi Parkerdőgazdaság egymillió Ftos támogatásával - a várárok körzetének rendezése folyt. A palota területén - szintén ÁTB pénzen - tájékozódó kutatások történtek. Az északi szárnyban, a Fő u. 25. sz. alatti volt barokk kori pincerészen előkerült a 14. századi járófelület. A déli szárnyban az 50-es évek elején feltárt épületrész helyreállításához kapcsolódóan megtörtént a kétosztatú, kandallóval, illetve hypocaustummal fűtött terem újbóli kitisztítása. Elkészült a romok feletti részen a víz elleni védelmet szolgáló övárok. Az északi palotaszárny fölötti részen megtalálták a kővályús vízvezeték egyik szakaszát. Folytatódott a két palotaszárny közötti capella regia két évtizeddel korábbi kutatása is 1987-ben (Szőke Mátyás, külső munkatársak: Lővei Pál művészettörténész és Szekér György, Rédei László építésmérnök). Fontos tudományos eredmény: a Héjj Miklós által 1982-ben részben feltárt és eddig a palotához tartozónak vélt épületmaradványokat sikerült azonosítani a Zsigmond király által 1424-ben alapított obszerváns ferences kolostorral. A régészek majd 8 hónapot kitevő feltáró munkája miatt a betervezett revízió csak igen kis részben történt meg. Ugyanez vonatkozik a leltározásra is. Külső munkatársként Bartosievicz László 851 állatcsontot leltározott be. 204