Folia historica 16

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.

vényre, összesen 60-80 vagonra van szükségünk, melyek szerszám - és szerkezeti anyagokat, szerszámokat, további közlőműveket és egyéb szükséges üzemi anyagokat és berendezéseket szállítanának."

90

0 Pápa sürgősnek tartotta a Budapesten maradt szakmunkások áttelepítését is, megjegyezve: „Itt eddig gátló körülmény volt az, hogy kb. 100-120 családot kitevő szakmunkás és művezető személyzet több mint 90%-ban csak erőszaknak, munkabehívó jegynek engedve hajlandó települni."

90

1 Több esetben érintettük már az elektromos távvezetékek kiépítése körüli levélváltásokat. Ezekből kiderült, hogy a kivitelező a transzformátor állomások telepítésére nem kötelezte el magát. Végül ezt a kérdést Veszprém város tulajdonában levő szentkirályszabadjai repülőtérhez tartozó transzformátor állomások lefoglalásával oldották meg. Pápa városában állomásozó német parancsnokság élénk figyelemmel kísérte a munkálatokat, sőt az egyik tiszt ki is jelentette: „... hogy bár segítséget nyújt (a) nehézségeknél, azonban, ha a helybeni vonatkozó német parancsnokság nem lát kellő hatásfokot, tudtunkon és akaratunkon kívül az itt levő 9<)2 berendezést esetleg elszállíttatja." A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár egy részlegével az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság rendelete alapján Mosonmagyaróvárra települt. A Losoncra szállított gépeket az eredeti koncepció megváltoztatása után Mosonmagyaróvárra továbbították. Ugyancsak ide kívánták kitelepíteni a szerszámgyártást is. A bázis vezetésével Sütő Nagy László főmérnököt bízták meg. A helyzet azonban itt sem volt jobb, mint Pápán. „A gyár berendezésére, majd a meginduló üzem munkáinak végzésére eddig 180 levente korcsoportba tartozó munkásunk érkezett - jórészt gyalogmenetben - ide, akik csupán a legszükségesebb ruhadarabjaikat hozhatták magukkal, s most tömee szálláson elhelyezve meleg ruha és főleg takaró hiányával küzdenek." Az említettek részére a deportált zsidók visszamaradt holmijaiból kértek takarókat, szőnyegeket. „A szőnyeggel a jelenleg földre szórt szalma fekhelyeket kívánjuk a közeli téli időre való tekintettel emberségesebbé - kiemelés tőlem, TF. - tenni."

90

4 A háborút követően Fábry Ferenc visszatérve Magyarországra a kitelepítés lényegét úgy értékelte, hogy annak célja nem a fegyvergyártás újrafelvétele, hanem a gépek bombatámadásokkal szembeni megmentése volt. Ugyanezzel magyarázta, hogy különböző nyersanyagokat, félgyártmányokat, a zománcmű egyik egységét, többek között az őrlőmalmot, hajóra rakatták, s elvontatták, hogy egy Duna menti helyen elrejtsék. A HM viszont szeptember elsején kiadott rendelkezésében fő szempontként azt jelölte meg, hogy a gépekkel a gyártást újra fel lehessen venni. Miután szeptember elején a Honvédelmi Minisztérium likvidálta a losonci tele166