Folia historica 16

Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában II. (Luzsényszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége)

JEGYZETEK 1. Ld. erre Kossuth Lajos összes munkái (továbbiakban: KLÖM) XIII. kötet. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. Sajtó alá rendezte Barta István (Bu­dapest 1952), 22., 447., 552., 560. és 882. KLÖN XIV k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén II. S. a. r. Barta István (Budapest 1953) 120-123. Barta István, Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. Hadtörténelmi Közlemé­nyek (továbbiakban: HK) 1955. 2. sz. 93. 2. Daniel Rapant, Slovanské povstanie roku 1848-^9. 5 kötetből, ezen belül összesen 13 alkötetből álló gyűjtemény. A Luzsénszky és Ragályi működésének időszakára vonat­kozó kötet а Н1Л-3. (Bratislava 1956,1954,1958) 3. Csány László (1790-1849), a zalai reformellenzék tagja, 1848-ban dunántúli, 1849-ben erdélyi teljhatalmú országoe biztos, majd a Szemere-kormány közlekedésügyi miniszte­re. A szabadságharc leverése után 1849. október 10-én kivégzik. 4. Racidula, alias Beck Vilma (vagy Wilhelmine von Beck) (1800 k.-1851), állítólagos bá­rónő, aki a szabadságharc idején többször teljesített kémszolgálatot a magyar hadsereg részére. Tökéletesen megbízhatatlan emlékiratokat írt működéséről. 5. Motesiczky István (1802-?), TVencsén megyei birtokos, 1848. december végén Kossuth egy fegyvercsempészési vállalkozás vezetőjévé nevezi ki. 6. Józef Woroniecki herceget (18287-1885) 7. A Motesiczky István, Adolf Thunes százados és Józef Woroniecki által kidolgozott re­gényes fegyverszerzési vállalkozásról van szó. Ennek történetére ld. KLÖM XIII. 891. és 913., KLÖM XIV. 487. KLÖM XV. 228. és 516-17. ill. Ábrányi Koméi, Egy expedí­ció története 1849-ben. In: Életemből és emlékeimből. (Budapest 1897) 24-54. Mote­siczky erre vonatkozó jelentéseit lá. MOL H 2. OHB-iratok. 1849: 451. és 2221. ill. Kossuth Polizei Akten 570. és 592. 8. Lázár György, gróf (1807-1861), cs. kir. százados, honvéd tábornok, hadosztálypa­rancsnok, 1849 januárjában kilép. Várfogságot szenved. - Ebben az időben a feldunai hadtest Duna-balparti oszlopának parancsnoka volt. 9. Inkey János (1825-1915), a 7. zászlóalj főhadnagya, majd százados a 15. zászlóaljnál. ­Csány december 16-án küldte Inkeyt futárként a december 14-én Nagyszombatnál ve­reséget szenvedett Guyon-dandárhoz. 10. Sárközy József (1802-1867), képviselő, komáromi kormánybiztos, nem követi a parla­mentet Debrecenbe. 11. Schmidegg Kálmán, gróf (1827-1855), Csány László nevelt fia, honvéd huszár száza­dos, emigrál. 12. Mészáros Lázár (1796-1858), cs. kir. ezredes, honvéd altábornagy, a Batthyány-kor­mány hadügyminisztere, a szabadságharcban több alkalommal seregparancsnok, emig­rál. - Mészáros december közepétől 1849. január közepéig a felső-tiszai hadtest pa­rancsnoka volt. Az itt említett két századnyi önkéntes 1849. január 5-én hagyta el Görgei táborát, és január 11-én érkezett Miskolcra. 13. Lukács Sándor (1822-1854), ügyvéd, a márciusi ifjak egyike, ekkor Győr képviselője és kormánybiztosa, majd a honvédsereg felszerelési kormánybiztosa. Emigrál. 14. Danielis János (1800-1861), honvéd ezredes, 1848 novemberétől a feldunai hadtest, 1849 márciusától a fősereg főhadbiztosa. Emigrál. 15. Az előző jegyzetben említett Danielis János 16. Valószínűleg valamilyen veseelégtelenségről, vagy egyéb kiválasztási zavarról van szó. 17. Halassy Ede, Komárom megyei alispán, kormánybiztos és képviselő, 1849 januárjában jelentkezik Windisch-Gratznél. 120

Next

/
Thumbnails
Contents