Folia historica 15

Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

hegyoldalon emelkedő, soktornyos, bástyás, zászlókkal földíszített fantasztikus várépítmény. Ha a kapu fölötti címerpajzson nem olvashatnánk a „Budavár" föliratot, akár valamilyen egzotikus helyszínnek is vélhetnénk a leginkább a bizánci stílusjegyeket magán viselő, eklektikus kulisszát. A váron belül például központi kupolás, centrális templom emelkedik. A bal felső sarokból vezet lefelé egy díszlépcső oszlopsorral, fegyverekkel, pajzsokkal és virágfüzérekkel feldíszítve. A lépcső tetején áll az udvari nép. Udvarhölgye kíséretében jön lefelé a királyné, fején fátyollal. A lépcső aljában a koronás, szakállas, díszöltözetei viselő III. Béla és a hasonlóképpen az ünnepélyes alkalomhoz illően öltözött Barbarossa Frigyes kitárt karokkal üdvözlik egymást. Az előtérben baloldalt magyar vitézek, jobbról pedig a német császár kísérete látható, tarka, színpompás ruhákban, mögöttük a hegyoldalban a kereszteslovagok sátortábora. A s ínek élénkek, a rajz — mint az Pálffynál legtöbbször megfigyelhető - aprólékos, minden részletre kiterjedően pontos, a figurák egy típust képviselnek, sematikusak. A magyar történelmi festészetben csaknem az egész 19. század folyamán a legkedveltebb témák közé tartoznak a Hunyadiakkal kapcsolatos események, ezen belül Mátyá? ''.irály cselekedetei. Ő a főszereplője Pálffy két rajzának: az egyik legmonu/ tálisabb műve Mátyás Bécsbe való bevonulását mutatja be.

2

3 (2. kép) Ntm sokkal korábban született egy hasonlóan nagyszabású ábrázolása a diadalmas Hunyadiaknak, illetve Mátyásnak: Vahot Imre-Vízkelety Béla négy képből álló sorozata, a „Magyar Történelmi Képcsarnok", melynek első darabja a Hunyadi-ház diadalünnepe címet viseli.

24 Bár a téma nem teljesen azonos, a kompozíció sok rokon vonást mutat Pálffy képével, mindkettő a hős bevonulását ábrázoló, igen gyakori képtípushoz tartozik. Vahot Képcsarnokának második darabja, a „Mátyás az igazságos"; a szerző szerint „a magyar nemzet legdicsőbb korszakát" állítja elénk az allegóriában. Ez volt Pálffy célja is a bécsi bevonulás témául választásával: a legnagyobb magyar uralkodó hódítása csúcspontján, a nemzeti történelem egyik legdicsőségesebb pillanatában jelenik meg előttünk. A középkori Bécs teljesen képzeletbeli, soktornyos, bástyás, lőrésekkel, csúcsíves ablakokkal telezsúfolt épületei között vezet az út a városkaputól, melynek fölirata az esemény időpontját jelzi: „WIEN 1485." A házak ablakaiból pompás keleti szőnyegek vannak kiterítve, ezekre támaszkodnak a színjátékot élvező nézők: bámészkodó, integető nők, férfiak és gyermekek. Jobbszélen nagykapujú ház előtt emelvény, fölötte az erkélyről letekintő emberek. Az emelvényen páncélos vitézek állnak és egy szakállas, tollas süveges, díszöltözetes alak zsákokkal megrakott szekéren áll, ahonnan kenyeret és liszteszsákokat hordanak le a 63