Folia historica 15

Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

töretlen fejlődés 1867 után megakadt a társadalmi viszonyok megváltozása következtében, s a művek ekkor már más tartalmakat fejeztek ki, más módon. A nemzeti függetlenségre, a nemzeti dicsőségre, vagy tragikus sorsfordulókra való célzások, azok bemutatása, és a kortárs politikai eseményekkel való összefüggésük éreztetése már nem lehetett feladat. A korábbi témák és ikonográfiái típusok ekkor már egyre inkább a hatalom dicsőítését, propagandisztikus célokat szolgáltak, mint az a korábbi korok történelemábrázolásainál általános volt. A nemzeti, sőt már a népi kultúrához forrásként forduló törekvések pedig a századforduló szimbolista-szecessziós művészetében éltek tovább. Pálffy Képcsarnok-beli rajzai mind a kiegyezés után keletkeztek, az egy Vöröskővárt ábrázoló tájkép kivételével. Ennek ellenére témájukban teljesen a '67 előtti korszakhoz kapcsolódnak, s ugyanez mondható el az ikonográfiái típusokról, a kompozícióról. Mátyás király cselekedetei, Mohács, vagy Árpád-házi uralkodóinkkal kapcsolatos események a történelmi festészet és grafika kedvelt és gyakran ábrázolt témái voltak a kiegyezés előtti időszakban, de irodalmi párhuzamaikat is ismerjük.

7 Pálffy ezeket a rajzait magyarázza, értelmezi is, keretként föliratokat alkalmaz, melyekben a témát bővebben leírja. A Vörösmarty álmához hosszú magyarázatot adott ki, „A magyar történelem szimbolikus épületé"-hez pedig magyarázó kötetet írt. A Toldy-féle Magyar költők című kézikönyvben megjelent illusztrációkkal összehasonlítva a többi rajzot, azok ugyanúgy illusztrációk, történetet mesélnek el, „olvashatóak". Ezt a jellegzetességet a történelmi festészetben, grafikában sokat bírálták a kortárs és későbbi kritikák, irodalmiasnak nevezve azokat. Az ábrázolás szoros összefüggése irodalmi művekkel azonban jóval korábbi jelenség: a nazarénusok, a korai romantika műveire jellemző. Ekkor jelennek meg irodalmi témák festészeti, vagy grafikai sorozatokban nagy számban, de a hazai anyagban is számos - ugyan későbbi — példát találhatunk erre.

8 Pálffy műveinek irodalmiassága nem egy-egy irodalmi mű ihlető erejéből fakad, hanem a szöveg és a rajz egyaránt eszméinek hirdetésére szolgál. Ezért tűnnek gyakran erőltetettnek a kompozíciók, bonyolultnak és áttekinthetetlennek az ábrázolások. Művészi képzettsége pedig nem volt olyan szintű, hogy átsegítette volna ezeken a problémákon. Az egyik legkorábbi és talán legutolsó művével kezdjük a rajzok elemzését. Az oka ennek az, hogy mindkettő eltér stilárisan a művek átlagától. A Vöröskő vára műfaját tekintve szokatlan Pálffy oeuvre-jében, a Béldy Pál menekülése című vázlat pedig történelmi eseményábrázolásainak sorától eltérő törekvéseket mutat. 58