Folia historica 15

Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában I. rész (Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége 1849. január 31—március 1.)

híre és az, hogy Klapka, Répásy, Vécsey és Damjanich csapatait már Dembinski alá rendelték. Görgeit viszont nem lehetett fővezérré kinevezni, mert „1 -ör távol volt, s egyesülhetése nem vala bizonyos; 2-or mert jónak látta Vácon kiadott nyilatkozatában az ország kormánya iránt az engedelmességet mintegy felmondani — s ezáltal az ellenséget is különös gondolatokra vezetni, mélyek azonban Görgei tábornok úr becsületességén s hazafiságán megtörtek. — Mely a kormánynak az ország megmentésében annyi akadályt okozó s szerencsétlen hazánkat pártos szakadásokkal s mondhatni katonai fevolttal fenyegethető lépése bizonyosan nem volt alkalmas arra, hogy az ország egyes hadseregeinek az ő kezébe adásával kellett volna viszonozni. 3-or mert Görgei tábornok úr január kezdete óta jónak látta az ország kormányát tökéletesen ignorálni — a selmeci elvesztett csatáról a hadügyminisztériumhoz küldött egy jelentésen kívül soha a kormánynak — melynek pedig mint kormány, mindenről tudni kell — jelentést nem tőn; úgy hogy még mai napig sem tud a kormány semmit hivatalosan ezen hadsereg osztály állapotjárói, s hét héti működéséről, s emiatt meglehet, a sereg fogyetkozást, az egyes érdem pedig hátratételt szenved". Ezek után kifejti, „aki szakadást, szakadás által pártütést idézne elő", azt ő árulónak nyilvánítaná. „Elég volt az eddigi engedékenység. Inkább menjen el fele a tiszteknek, fogjuk hely őket pótolni az alant rejlő tehetségekből, mintsem örökös zsibbadásoknak legyenek operátioink kitéve személyes tekintetek miatt". Kossuth vádjainak többsége nem állja meg a helyét. A váci nyilatkozat korántsem jelentett számára olyan súlyos problémát, mint azt a levélből sejthetnénk.

7

2 Windisch-Grátz ugyan, szintén félreértve Görgei nyilatkozatát, megpróbálta követe útján a tábornokot rábírni a feltétel nélküli fegyverletételre, de Görgei meglehetősen egyértelműen tudtára adta, hogy csak a 48-as alkotmány egészének biztosítása alapján hajlandó tárgyalni — tehát azon az alapon, amelyen Kossuth maga is lehetségesnek mondta a békekötést.

73 Ami pedig a harmadik pontot illeti, Görgei január 19-20. után rendszeresen küldött tudósításokat az OHB-nak tábora helyzetéről, s a testület egyéb forrásokból is meglehetősen pontos információkkal rendelkezett a feldunai hadtestről.

7

4 A Luzsénszkynek szóló levél további részében Kossuth Luzsénszky jelentéseinek részleteivel foglalkozik. így pld. az elfogott Giorgio Tomassini es. kir. főhadnagy ügyével, akiről Luzsénszky azt írta, „hogy ő álruhában többször volt Görgei táborán keresztül s vitte a híreket Schlik és Schulzig kö41