Folia historica 15

Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában I. rész (Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége 1849. január 31—március 1.)

pedig komolyan..." Ezt Luzsénszky szerint az is bizonyítja, hogy a lefoglalt állami és egyéb javakat hátraküldték Dobsinára és Telgárdra, ahol kereskedel­mi javakként tétettek le. E napokban megkésve egy Kossuth által Görgeinek küldött levelet is kapott Luzsénszky, ezt azonban nem adta át a tábornoknak, „rész szerént mivel későn kaptam meg, rész szerént pedig azért, mivel láttam, hogy elérve lőn az, ami a levélnek tárgya volt". Beszámolt arról, hogy néha naponta kétszer is felkeresi a tábornokot, mindent megtesz, hogy bizalmát megnyerje, „de ez nem közelítteti őtet mihozzánk". De dicsekedhet Guyon és Piller ragaszkodásával, s Danielisz ezredessel is jó viszonyban van, bár nem biztos benne, hogy ez egészen őszinte-e. A tábori intendantúráról szólva el­mondta, hogy ez sok esetben igen pazarlóan bánik a készletekkel, pl. nemrég drága pénzen vett kávét áron alul adták el. 4 8 Dicsérte a hadsereg fegyelmét, de rosszallóan említette a tisztikar által rendezett bálokat, példaként hozva fel, hogy „Besztercebányán éppen bál közben jött Selmec elvesztésének hí­re."" 4 9 Panaszkodott, hogy Görgei igen szárazon fogadta az általa ajánlott két személyt; egyikük, Cornides Lajos mérnök február 5-én a branyiszkói hágó megvívásánál ki is tüntette magát. Egyébként ő maga mindent megtesz a nép jóindulatának biztosítására, pénzjutalmakkal és segélyekkel. 5 0 A második jelentésben Luzsénszky ismét hosszan szólt az iglói ütkö­zetről. Dicsérte a hadtestet, amely „a hegyeken és szorosokoni marsolást és táborozást példás türelemmel és jókedvvel, s ily hevenyészett seregnél példát­lan renddel végezte". Görgeiről szólva elmondta, hogy ,gomoly szándéka se­regeink egyesítése — alkalmasint a tegnapi megtámadás is ennek volt ered­ménye — melyről azonban semmi hitelesebbet nem tudván, egyedül Bayer táborkari alezredes közlését, melyet futárom által küldött, lehet szerencsém ide mellékelve átküldeni". „Seregeink, amennyire tapasztalhatni, a téli fára­dalmaknak dacára jókedvűek, és erősen hiszem, hogy a kétszeri szerencsés megütközés egy kis vérszemet adand seregünknek". 5 1 Február 7-én a két kormánybiztos Eperjesre utazott, s az ottani plé­bánián szállt meg Ludvigh János szepesi kormánybiztossal együtt. Itt találkoz­tak Madách Pál Nógrád megyei aljegyzővel, aki kénytelen volt elhagyni megyéjét, mivel nem tette le az esküt a Windisch-Grätz által kinevezett királyi biztos, Majthényi László előtt. Madách a két kormánybiztos mellett maradt, s február 11-én velük érkezett meg Kassára. Luszénszkyék február 13-án in­nen küldték futárként Debrecenbe, miután ellátták pénzzel. 5 2 Február 10-én Eperjesről küldött jelentésében a két kormánybiztos egyrészt a Szepes és Sáros megyékben teendő politikai intézkedésekről ter­36

Next

/
Thumbnails
Contents