Folia historica 15

Hermann Róbert: Kormánybiztosok Görgei táborában I. rész (Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd kormánybiztosi tevékenysége 1849. január 31—március 1.)

ezt a kellemetlen hírt is igyekezett a kedélyek emelésére felhasználni: „Seregeink kivonulása akként történt, hogy az egyik, igen tetemes rész a másik által kellőleg fedezve, már az új hadi munkálatoknak irányában igen sikeres előhaladást tőn akkorra, midőn az ellenség észrevette, hogy a főváros kiüríttetett". A feldunai hadtest működésének irányáról csak annyit mondott, ,,hogy merre ment seregünknek azon része, arról nem szólhatok bővebben", tehát mintegy bevallotta, maga sem tudja, merre vonult ez a hadtest. Ezen a napon egy futár érkezett Görgeitől. Az ez által hozott levélben Görgei tudósította az OHB-t, hogy Vácott Frideczky Lajos nógrádi képviselőt felszólította, segédkezzék hadteste ellátásában, s a képviselő ezt az ajánlatot el is fogadta. Ezért Görgei kérte az OHB-t, hogy Frideczkyt egy időre mentsék fel az országgyűlésen való megjelenés kötelezettsége alól.

1

9 Kossuth ezért kérte a képviselőházat, „hogy Frideczky képviselő úr néhány napig ne legyen kénytelen megjelenni a ház előtt, mert ott őreá valami teendő vár". A megfogalmazás alapján valószínűnek tűnik, hogy Kossuth abban reménykedett, Görgei hadteste rövid időn belül visszafordul és csatlakozik a Debrecent fedező Perczel-hadtesthez. A január 2-i haditanács határozatáról kijelentette, „hogy végrehajtása körül a lehetőségig intézkedni a bizottmány kötelességének ismeri". Ekkorra már értesült a tisztikarban lezajlott kilépésekről, de a válsághelyzetről — bagatellizálni igyekezvén a történteket — csak annyit mondott, hogy „történtek lemondások a tábornál egyes tisztek részéről, történtek egyes átmenetelek is, mi ily körülmények között a históriában megszokott történni". Ugyanakkor megnyugtatásul azt is közölte, hogy az OHB intézkedéseket tett a hadseregek támadó fellépésének előkészítésére, „mert úgy ismerem a magyart, hogy bátorsága inkább támadó, mint szenvedőleges természetű. (. ..) Óhajtanám, hogy a vezérek megértsék a nemzet ezen géniuszát".

2

0 Ezen a napon Kossuth levélben értesítette Bem tábornokot is a főváros feladásáról s arról, hogy az összevonható 40 000 főnyi tiszai hadsereg fővezérségét szívesen reá bízná. Az említett koncentrációban bizonyára számított Perczel hadtestére, a felső-tiszai hadtestre, az éppen ezen a napon felrendelt bácskai és bánsági csapatokra s talán az erdélyi hadsereg egy részére is.

2

1 A becsült létszámban tehát nincs benne a feldunai hadtest, vagy Kossuth valamely más hadtestnek szánt továbbra is önálló működést. Ezen a napon Csány is megérkezett Debrecenbe, s miután megszállt a Fehér Lóhoz címzett fogadóban, levelet írt Kossuthnak. Beszámolt a tisztikar bomlásáról, a január 2-i haditanács által Görgeinek adott utasításokról, s kifejtette, „ha elvész Magyarország, azért vesz el, mert a szabadság harca soha ily rosszul nem volt vezérelve — ahelyett, hogy összesíttetnénk erőnket, mind29